Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

104 Büntetőjogi Döntvénytár. 127. A Bp. XXI. fejezetében foglalt szabályok csak a bűnvádi eljárás újrafelvételéről rendelkeznek, ellenben a XXXI. fejezetben szabályozott és a kir. Kúria határozatával végleg befejezett kártalanítás iránti eljárás úyrafelvételének helye nincs. (Kúria 1933. máj. 24. B. I. 2640/1933. sz.) 128. Büntetés végrehajtásának felfüggesztése: — I. gondatlanságbó lokozott emberölés esetében; — II. gondatlanságból okozott súlyos testi sértés esetében; — 77/. zsarolás esetében; — IV. megvesztegetés esetében; — V. nemzetrágalmazás esetében; — VI. valutaüzérkedés esetében; — VII. árdrágító visszaélés esetében. I. (Kúria 1933. febr. 15. B III. 4758/1932. sz.) Indokok : . . . A tényállás szerint a vádlott vezette azt a munkát, amelynél J. József baleset áldozata lett. A munka egyik része — biztosítók behelyezése — a transformátornál, villamosárammaí telített huzalok közt volt végzendő, és így a legnagyobb óvatosságot igényelte, mert az érintkezés a feszültség alatt levő huzalokkal életveszélyes. A munka ezen részének elvégzése a vádlott felügyelete mellett H. szerelőre volt bízva, aki rövid időre más közbeeső teendők végett távozva, mondta is, hogy a biztosíték betétele végett mindjárt visszajön. Ekkor ajánlkozott J. a biztosíték behelyezésére azzal, hogy hadd gyakorolja magát. J. még tanuló volt, félév múlva volt felszaba dúlandó ; 2% év óta dolgozott a villamos üzemben, ahol a szóban levőhöz hasonló munkát már végzett, de ilyent még nem. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Mérnök és Építész Egylet — tehát szakértelménél fogva a szabályok megállapítására hivatott szervek — által az erősáramú villamos üzemekre vonatkozóan kiadott biztonsági szabályzatok 8. §-ának a) pontja szerint «feszültség alatt csakis különlegesen megbízott és a veszélyre kioktatott személyzet dolgozhat.» J. a biztosíték behelyezésére a fentiek szerint különleges megbízást nem kapott, és mint tanuló, még nem tartozott a kioktatott személyzethez. Szabályellenesen járt el tehát a vádlott, amikor megengedte J.-nak, hogy ő végezze a munkát. Mulasztást követett el továbbá azáltal, hogy J. ténykedését nem kísérte folytonos figyelemmel, amennyiben az irányadó tényállás szerint csak a fiú jajkiáltására nézett oda, amikor az egyik kezével már az árammal telt huzalhoz volt tapadva és már menthetetlen volt. Holott ha már a vádlott a még csak tanuló sorban levő J.-t az életveszélyes munkához engedte, köteles lett volna annak minden mozdulatát éber figyelemmel kísérni, hogy őt a huzalokhoz való túlságos közeledéstől megóvja, mert hiszen a veszély éppen abban állt, hogy a fiú munkaközben valamely testrészével hozzáér a feszültség alatt levő huzalokhoz. Ezek szerint a vádlott foglalkozási szabályait gondatlanságból megszegte, amikor J.-t a munkához bocsátotta és hanyag volt a foglalkozásában, amikor a munka minden mozzanatát figyelemmel nem kísérte. Ennek volt következménye, hogy J. valamely módon az árammal telt huzallal érintkezésbe jutva, halálos áramütést kapott.