Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

08 Büntetőjogi Döntvénytár. egyénekkel kizárólag N. József vádlott beszélt, a kölcsönfelvételre ő hozta fel indokul azt, hogy az az adóhátralék miatt szükséges, neki tehát azok megtévesztésében semmi része nem lévén, a csalásban való részessége meg nem állapítható. Ez az érvelése egyik irányban sem helytálló. (... Mint a fejben ...), ami az adott esetben tekintve, hogy a kölcsönösszegnek fondorlatos úton való megszerzése a hiányzó hivatali pénzeknek a közeledő rovancsolás tartamára való pótlása céljából történt, kétségkívül fennforog. A váltókölcsön felvételének ténye pedig az adott körülmények között csalási célzat nélkül is kimeríti a bűncselekmény tényálladékát, mert ha vádlottnak szándékában állott is a kölcsönt később visszafizetni, a hitel igénybevétele a váltókötelezettséget vállalt egyéneknek ravasz fondorlattal való megtévesztése útján történt, cselekményük tehát legalább is a Btk. 384. §-ába ütköző hitelezési csalás vétségének tényálladékát meríti ki. Nem szolgálhat végre mentségül az sem, hogy csak N. József vádlott tárgyalt személyesen a váltókötelezettséget vállalt egyénekkel, mert a hitelnek az ismert módon való igénybevételét mindketten közösen elhatározták, sőt az eszmét erre éppen maga a vádlott adta meg. A váltónyilatkozatoknak N. József által való beszerzése után pedig, tudva a beszerzés fondorlatos módját, ő maga számítoltatta le a banknál a váltót. Minthogy ekként ő a jogsértő eredmény megvalósításában N. József vádlottal együtt és közösen vett részt, a közös egyetértéssel véghezvitt csalási cselekmény keretében nemcsak önmagáért, hanem a társa tényeiért is, tettestársként felelni kell . . . = Ilyenkor anyagi halmazat nem állapítható meg: Kúria EJT. LXXIII. 60. 116. Az 1925: XXVI. tc. 143. §-ában meghatározott vétségnek nem tényálladéki eleme a választójog gyakorlásának megakadályozása, hanem a választónak a választójoga szabad gyakorlásában való akadályozása, ami alatt minden olyan cselekvőség vagy intézkedés értendő, amely alkalmas arra, hogy megnehezítse a választónak ebbeli joga szabad érvényesítését. (Kúria 1933. máj. 24. B I. 1484/1933. sz.) Indokok.... Az alsóbíróságok azért nem állapították meg a vádlott bűnösségét az 1925 : XXVI. tc. 148. §-a alapján, mert valónak fogadták el azt, hogy a vádlott úgy írásban, mint távbeszélőn a tabi főszolgabíróhoz oly jelentést tett, hogy a sértettek fogvatartását csak a szavazás megkezdéséig tartja indokoltnak és szükségesnek s hogy nem volt megállapítható az, hogy a sértetteknek a szavazás megkezdésének időpontján túl a délutáni órákig tartott fogvatartása kinek a rendelkezése folytán történt. Ezenfelül a felmentés indoka az is, hogy a sértetteknek — F. József kivételével — még a szavazás lezárása előtt módjukban volt leszavazni, F. József esetében pedig nem volt megállapítható, hogy a csendőrség őt kinek a rendelkezésére akadályozta meg a szavazásban. Ez az érvelés téves. (. . . Mint a fejben .. .) Már pedig a vádlottnak az az intézkedése, hogy a szavazás előestéjén