Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Döntvénytár. 89 meg ott a vádlott P. is, aki K. Pálnak sógora, és aki éppen e bizalmi viszonynál fogva ott rögtön a dollároknak a vevő részére való továbbítására vállalkozott. A P. Egon vádlott beismerésére való utalás a fentebb kifejtetteknél fogva itt sem iratellenes, és minthogy a jelzett alaptények mellett éppen nincsen kizárva, de sőt a dollárok továbbítására vonatkozó megbízás ténye szükségképpen feltételezi azt, hogy K. Pál és N. Nándor a dollárvételi ügyletre vonatkozó megbeszéléseikbe P. vádlottat is belevonták, nem is okszerűtlen az a megállapítás, hogy nevezettekkel P. vádlott is eszmecserét folytatott a dollárügylet lebonyolításáról. . . — L. Mendelényi László f jtegetSseit : A perorvoslatok és a felsőblrósági eljárás (1930.) 14J. sk. L 105. Az 1922: XXVI. tc. 1. §-a első fontjának alkalmazásában «üzérkedés» alatt azt kell érteni, ha valaki nyerészkedési célzattal külföldi fizetési eszközt a minisztérium által tiltott módon a Nemzeti Bank megkerülésével a zugforgaiomban elad vagy továbbadás végett beszerez és illetőleg ugyanilyen célzattal és körülmények között külföldi fizetési eszköznek más részére való szállítását vállalja. Az üzérkedés elkövetési tevékenysége a beszerzésben, eladásban, és illetőleg a szállítás elvállalásában merülvén ki, tettes és tettestárs is tehát csak az lehet, aki ily elkövetési cselekedetet visz véghez. Bűnsegéd az, aki a a külföldi fizetési eszköznek a vevő részére való átadása, és a vételárnak az eladó javára való megfizetése által az üzérkedés céljának megvalósítását szolgálja. (Kúria 1933. jún. 21. B II. 1867/1933. sz.) Indokok : . . . P. vádlott elkövetési cselekményt el nem követett; az a bizonyított tevékenysége azonban, hogy a sógora megbízásából arra vállalkozott, miszerint a N. Nándor által a sógorától az illetékes szervek megkerülésével nyerészkedési célzattal megvett 1400 dollárt a N. Nándor vevőjéhez juttatja, továbbá, hogy a dollárokat a megbízás értelmében N. Nándor kíséretében a Kereskedelmi Bank pénztártermsbe vitte és ott azokat E. Jenő kezéhez leolvasta, mint az üzérkedést elősegítő tevékenység, a bünsegédi részesség fogalmi körét tölti ki. Téves ugyanis a védelemnek az az állásfoglalása, amely az üzérkedést elősegítő tevékenység fogalmának meghatározásánál kizárólag az adás-vétel létrejövetelének magánjogi előfeltételeire, a feleknek az áruban és árban való megegyezésére van tekintettel, és amely ennek megfelelően csupán azt tekinti az üzérkedés előmozdítására alkalmas közreműködésnek, mely az eladónak és a vevőnek ezt a megegyezését mozdítja elő. Az üzérkedést elősegítő tevékenységnek érvényesülési tere nem ilyen szűk körű. Mert ha helytálló is az az érvelés, hogy az üzérkedés tényálladéka megvalósul már az adás-vételi ügy et megkötésével is, mégis az üzérkedés gyakorlati jelentőséghez csak a vételi ügylít végrehajtása által, jelesül a kül-