Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

8U2 Büntetőjogi Döntvénytár. 100. Ha a vizsgálóbíró a Bp. 128. §-a alapján azért szüntette meg a vizsgálatot, mert a kir. ügyészség a vádat át nem vette s a főmagánvádló a törvényes határidő alatt sem vádiratot nem nyújtott be, sem a vizsgálat kiegészítését nem indítványozta, a jogerős megszüntető végzés ügydöntő volt és így res iudicatát teremtett. (Kúria 1933. jún. 8. B I. 1328/1933. sz.) Indokok : ... A semmisségi panasz indoka az, hogy a sértett által az alapperben bemutatott felhatalmazás nem volt szabályszerű, nevezetesen nem volt a kir. ügyészséghez intézve s miután a kir. ügyészség a szabályszerű felhatalmazást utólag pótolta, a Bp. 444. §-a alapján a megszüntetett eljárás a vádló indítványára folytatható. A, panasz alaptalan. A Bp. 444. §-a alapján csak az a nyomozás vagy vizsgálat folytatható újabb határozat nélkül, melyet egyebek között a felhatalmazásnak hiánya miatt szüntettek meg. A terhelt ellen sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt lefolytatott vizsgálatot azonban a vizsgálóbíró nem a felhatalmazás hiánya miatt, hanem a Bp. 128. §-a alapján azért szüntette meg, mert a kir. ügyészség a vádat át nem vette s a főmagánvádló a törvényes határidő alatt sem vádiratot nem nyújtott be, sem a vizsgálat kiegészítését nem indítványozta. A felhatalmazás hiánya vagy alakszerűtlensége az alapeljárás során szóba sem került, mert a kir. ügyészség a nála tett följelentést azzal tette át a vizsgálóbíróhoz, hogy főmagánvádra üldözendő cselekményről lévén szó, a vád képviseletét nem veszi át s ennek alapján az ügy mindvégig mint fömagánvádas ügy kezeltetett. Minthogy ezek szerint a vizsgálat nem a Bp. 444. §-ában említett okok valamelyikéből, hanem vádelejtés okából szüntettetett meg, a jogerős megszüntető végzés ügydöntő volt és így res iudicatát teremtett. Helyesen mentette föl tehát erre hivatkozással a kir. ítélőtábla a vádlottat a Bp. 326. § 1. pontja alapján. = L. Auer György fejtegetéseit: Főtárgyalás a törvényszék előtt (1930.) 124. 1. 101. A törvényszék, mint fellebbviteli bíróság a személyes megjelenésre kötelezett vádlott távollétében fellebbviteli tárgyalást nem tarthat. Ha azonban a törvényszék mint fellebbviteli bíróság a tárgyalás kitűzésekor a vádlottnak személyes jelenlétét szükségesnek nem találta s ez okból őt nem elővezetés terhe mellett, hanem csupán azzal a megjegyzéssel idézte, hogy a tárgyalást elmaradása esetében is meg fogják tartani, a fellebbviteli tárgyaláson a vádlott jelenléte nélkül nemcsak bizonyítás fölvehető, hanem az alsóbíróság ítéleti tényállásának megváltoztatásá-