Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

78 Büntetőjogi Döntvénytár. nem félnek, hanem előre mennek és lesújtanak, lecsapnak úgy, hogy dübörögnek és remegnek majd a tanyák és a g}'árak, aminek eléréséhez harcos szervezettséget, sztrájkot és felvonulásokat kívánnak, hogy intésökre a világot újjá formálják, a kir. Kúria — az alsófokú ítéletektől eltérően — azt a jogi következtetést vonta le. hogy a vádlott ebben a versben a proletárokat kizárólagos uralmuk erőszakos létesítése végett az állami és társadalmi törvényes rend erőszakos felforgatására, sőt megsemmisítésére izgatta, miáltal az 1921 : III. tc. 5. § 1. bek.-ben meghatározott vétséget, mint szerző, sajtó útján elkövette. Tévedett tehát mind a két alsófokú bíróság, midőn a nevezett vádlottat az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiánya miatt felmentette . . V. (Kúria 1933. febr. 7. B I. 5976/1932. sz.) Indokok : ... A semmisségi panasz arra hivatkozik, hogy a sajtóterméknek azért sincs bűncselekményt megállapító tartalma, mert a közlemény rámutat arra, hogy a tömegek forradalmi szellemben való nevelését tagértekezleteken kell előmozdítani, ahol a legnagyobb tárgyilagossággal kell ismertetni a mindenkori helyzetet s abból adható lehetőségeket. A közlemény egyéb, különösen ama tartalmából azonban, hogy a mai termelési rendnek el kell pusztulnia és hogy minden lehetőséget és eszközt meg kell ragadni arra, hogy a mai termelési rend megdöntessék, továbbá, hogy annak helyébe a kollektív társadalmi rendszert kell léptetni a bizalmi férfiak hatáskörének kibővítésével és a nagy nyomdákban az üzemi tanácsok felállításával, nyilvánvaló, hogy a közlemény, a mai, a magántulajdon elvén alapuló gazdasági rendszert minden eszköz felhasználásával, tehát nem a történeti és jogszerű fejlődés alapján, hanem forradalmi úton akarja megvalósítani, vagyis az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására izgat . . . VI. (Kúria 1933. ápr. 4. B I. 4932/1932. sz.) Indokok : ... A vád tárgyává tett bűncselekmény tényálladékához nem szükséges az, hogy a különböző társadalmi osztályok egymással a gyűlölet felkeltésére alkalmas módon állíttassanak szembe, hanem elegendő az, ha az izgatás valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos úton való létesítésére irányul. Ez a célzat a vád tárgyává tett sajtóközleményből kétségtelenül kitűnik, hiszen annak egész gondolatmenete annak a célnak szolgálatában áll, hogy a munkásosztály, a jelenlegi válságos helyzet kihasználásával, a társadalom felett gyakorolt teljes uralomra törekedjék, e mellett pedig kifejezett utalást tartalmaz arra is, hogy ez az uralom nem alkotmányos, hanem reális, a társadalmat átalakító hatalom legyen. A sajtóközleményből nyilvánvaló, hogy szerző tisztában van azzal, hogy ez a hatalom csupán erőszak útján érhető el, illetve szerezhető meg . . . VII. (Kúria 1933. márc. 21. B I. 450/1933. sz.) Indokok : ... A közlemény a «Vas- és Fémmunkások Lapjá»-ban jelent meg. A cikket tehát túlnyomóan munkások olvasták. Ezt tudta a vádlott is. Már a címben sejteti a vádlott, hogy olvasóitól, tehát elsősorban a munkásoktól vár valamit. Hogy mit : azt a cikk további szövege a legizgatóbb módon