Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

74 Büntetőjogi Döntvénytár. legközelebbi enyhébb büntetési neme a pénzbüntetés (vagyis a fogház vagy elzárás), márpedig bűntett esetében az erre a törvény által eredetileg megállapított büntetési nemnek enyhébb büntetési alakzata nem a pénzbüntetés. Ha a II. Bn. 4. §-a bűntett esetében is alkalmaztatnék, ez a törvényes büntetési nemnek a Btk. 92. §-án is túlmenő, tehát kétszeres enyhítését eredményezné, ami a törvényhozásnak — a miniszteri indokolásból is kitűnőleg — semmikép sem lehetett a célja . . . 93. Felmentés izgatás vádja alól. —/—IV. Osztályelleni izgatás vádja. — V. Házasság intézménye elleni izgatás vádja. VI. Hitfelekezet elleni izgatás vádja. I. (Kúria 1932. nov. 16. B I. 4170/1932. sz.) Indokok : ... A sajtóközlemény a «kapitalizmus» néven nevezni szokott termelési rendszert és azzal kapcsolatban az államhatalomnak e rendszerrel szemben tanúsított magatartását teszi bírálat tárgyává. Ugyan a közlemény hangja nemcsak nem tárgyilagos, hanem eléggé éles is, mindazonáltal a közlemény egész tartalma nem annyira az említett rendszert fenntartó tőkés osztály ellen irányul, mint inkább a kormányzatnak szerinte helytelen munkáspolitikáját támadja. E mellett pedig a közlemény nem csupán a munkásosztályt, hanem az iparos, kereskedő, kisbirtokos és tisztviselő osztályt is kiemeli mint olyanokat, amelyeket ez a rendszer és kormánypolitika a végső romlás szélére juttatott. E beállításban szemlélve a közlemény tartalmát, a kir. Kúria nem állapíthatta meg azt, hogy a sajtóközlemény a kapitalizmust fenntartó vagyonos osztályt kívánja gyűlöletet és elkeseredést támasztó módon megtámadni, hanem csupán azt, hogy az a kapitalizmusnak és az ezt állítólag támogató kormánypolitikának túlzott, egyoldalú és éppen ezért igazságtalan bírálatát tartalmazza, azonban mégsem foglal magában az említett rendszert fenntartó tőkés osztály ellen irányuló olyan jellemzést, amely alkalmas lenne arra, hogy különösen a munkásosztályt a tőkés osztály ellen gyűlöletre, vagy elkeseredésre izgassa . . . II. (Kúria 1933. máj. 17. B I. 1224/1933. sz.) Indokok : ... Az első cikknek inkriminált az a tartalma, hogy «itt egy ország népe akarata ellenére a hatalom parancsának fogcsikorgatóan engedelmeskedve, kénytelen terheket vállalni s alig várja azt a pillanatot, mikor a terheket ledobja és a hatalmaskodókat elkergesse*, az izgatás tényelemeit nem tünteti fel, mert a cikkben a polgári és tőkés társadalmi osztályok egyáltalán nincsenek gyülöletfelkeltésre alkalmas módon a vagyontalan és munkásosztály előtt feltüntetve és jellemezve s különben is az inkriminált szövegrész egy hosszabb cikknek elenyésző töredéke. A másik cikknek inkriminált következő kitételei : «ez az ország a nagybirtoknak, a klerikalizmusnak és a reakciónak hazája. Az ipari munkásságot kiszolgáltatják a kapitalizmusnak, a föld népét a nagybirtokoknak, a kereskedelmet a finánctőkének, a szabad foglalkozásúakat a bürokráciának. Az adókivetésnél kímélték a vagyonos osztályt, de tönkretették a fogyasztást, minek következtében összeroppant a termelés», ugyanazon bűntett tény-