Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

66 Büntetőjogi Döntvénytár. azért, hogy ezáltal a J. Vitályos állítólagos követelését az A. Artúr sértett követelésének megelőzésével telekkönyvileg biztosítsák, tehát, hogy J. ^ italyosnak jogtalan hasznot szerezzenek. Ezen cselekményük pedig a Btk. 400. §-ba ütköző és annak 2. bek. szerint minősülő közokirathamisítás bűntettének tényálladékát kimeríti . . . = Ugyanígy Kúria BDtár XXV. 14. 82. A Hv. 2. § 1. bek. alá eső bűntett csupán akkor állapítható meg, ha a csoportosulás egyenesen abból a célból történt, hogy a hatóság tagját hivatásának jogszerű gyakorlatában akadályozza. (Kúria 1933. márc. 8. B I. 5512/1932. sz.) Indokok : . . . A Hv. 2. § 1. bek. alá eső bűntettnek az a főtényálladéki eleme, hogy a csoportosulás abból a célból alakult légyen, hogy a hatóság tagjait hivatásának jogszerű gyakorlatában akadályozza. A tényállás szerint azonban az a csoport, amelynek tagjai a vádlottak voltak, nem ebből a célból alakult, hanem a szociáldemokrata párt szabályszerűen bejelentett és rendőri karhatalom mellett megtartott népgyülésére összegyűlt tömeg volt. Igaz ugyan, hogy a vádlottak a terhükre megállapított kijelentéseket már a népgyűlés után tették, és hogy a gyűlés közönségének egy része ekkor a rendőrség körül csoportosult, de ez a csoportosulás is még a népgyűlés színhelyéül szolgált udvaron történt, és ugyanabból a néptömegből alakult, amely a képviselői beszámoló meghallgatása végett, nem pedig a Hv. 2. § 1. bek.-ben említett célból gyűlt össze. Minthogy pedig ez a törvényhely éppen a bűnös célból való csoportosulást kívánja megtorolni, alaptalan a Bp. 385. § 1. b) pont alapján bejelentett panasz . . . = Egyszerre együttlevő nagyobbszámú ember : gyülekezet (Btk. 171. §), tekintet nélkül arra, hogy összejövetelük tervszerű volt-e, vagv nem {Kúria BDtár V. 57. ; EH BHT 337.). 83. Ha a kir. ügyész a törvényszék ítélete ellen fellebbezett és ezzel kapcsolatban fellebbviteli főtárgyalás megtartását kérte; a sértettnek azt a fellebbezését, amelyet arra az esetre jelentett be, ha a főügyész a kir. ügy ész fellebbezését visszavonná, úgy kell tekinteni, mint amely a fellebbviteli főtárgyalás iránt előterjesztett kérést is magáévá tette. (Kúria 1933 ápr B n 15/1933 sz^ Indokok : - . . A semmisségi panasz alapja az, hogy a kir. ítélőtábla fellebbviteli főtárgyalás helyett tanácsülésen intézte el az ügyet. A panasz alapos. A sértett a fellebbviteli főtárgyalás megtartását kifejezetten nem kérte ugyan, de ily kérés előterjesztésére akkor még szüksége sem volt, mert azt a kir. ügyész fellebbezésének bejelentésekor kérte és a sértett csak az esetre jelentette be fellebbezését, ha a főügyész a kir. ügyész fellebbezését visszavonná.