Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

46 Büntetőjogi Döntvénytúr. nek mondotta ki: a semmisségi panasz használatával járt költségeket a vádlott megtéríteni tartozik. (Kúria 1931. nov. 18. B III. 1779/1931. sz.)= Kúria : A magánvádlónak a törvényszéki fellebbviteli tárgyalásra megjelenési kötelezettség nélkül történt megidéztetése nem szünteti meg a bűnösnek kimondott vádlottnak azt a kötelezettségét, amely szerint a magánvádló képviselőjének a megjelenéséből származó bűnügyi költségeket, nevezetesen a magánvádló képviselőjének megfelelő díját és készkiadásait megtéríteni tartozik. (EH BHT 125.) 51. Közvádas ügyben hozott hozott fölmentő ítélet esetében a védő díjait a fölmentett vádlott köteles megfizetni. (Kúria jm 193L dec> n B L 5758/2931. sz>) Indokok : . . . A Bp. 479. § nem tartalmaz a bűnügyi költségeknek ki által való viselésére vonatkozó rendelkezést, hanem — az 1. bek.-ben — csupán felsorolja a bűnügyi költségeket, melyek között a védőnek díja és készkiadásai is szerepelnek. A költségeknek ki által viselése tekintetében a 480— 485. § rendelkeznek, melyek közül a jelen esetben — fölmentő ítéletről lévén szó — a 482. § alkalmazandó. Minthogy pedig a jelen ügyben a járásbíróság előtt az eljárás közvád alapján folyt, a 482. §-nak nem 2., hanem 1. bekezdését kell alkalmazni. Ezen bek. szerint pedig a bűnügyi költségek, kivéve azokat, amelyek a terhelt védelmével jártak, az államkincstárt terhelik. A terhelt védelmével járt költségeknek ily esetben ki által viseléserői a törvény kifejezetten nem rendelkezik ugyan, de abból, hogy azok a kincstárt nem terhelik, de viszont nem terhelik a sértettet sem akkor, ha nem egyedül ő képviselte a vádat (2. bek.), nyilvánvaló, hogy közvádas ügyben hozott fölmentő ítélet esetében a védő díjait a fölmentett vádlott köteles megfizetni . . . = Kúria : Oly esetben, midőn a bűnvádi eljárás közvádra folyt, a feljelentést tett sértett a felmentett vádlott védelmével járt költségeket csakis a Bp. 483. § esetében köteles megtéríteni, tehát akkor, ha tudva hamis vagy feltűnően gondatlan feljelentés alapján indíttatott meg az eljárás. (BDtár XXIV. 171.) 52. Csupán becsületsértés vétségét lehet megállapítani oly esetben, mikor a zárt levél magának a sértettnek címeztetett és az 6 kezébe is került, ennélfogva a tényállítás «más» előtt nem történvén meg, a rágalmazás tényálladékának egyik alkotóeleme hiányzik. Kúria JEH 1931. dec. 11. B I. 5531/1931. sz.) = Ugyanígy Kúria 1931. dec. 9. B I. 2946/1931. V. ö. azonban Kúria : A tényállás «más előtt» történtnek tekinthető, ha a sértetthez intézett levélben történt ugyan, melyről azonban a levél írója előre láthatta, hogy másnak a kezébe fog kerülni. E feltétel hiányában becsületsértés forog fenn. (EH BHT 813.)