Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Büntetőjogi Döntvénytár. 37 III. (Kúria 1931. aug. 12. B II. 2532/1931. sz.) Indokok : . . . Tekintettel arra, hogy a vádlott az élet kioltására alkalmas éles késsel nagy erővel a sértettek testének nemes részére (hasukra) intézte a szúrásokat, s már az élet közönséges tapasztalata szerint a már 18-ik életévében levő fiatalkorúnak feltétlenül tudnia kellett azt, hogy az ember hasára nagy erővel intézett ily késszúrás rendszerint halált okoz, nyilvánvaló, hogy a fiatalkorú vádlott ezt az általa tudott eredményt akarta is . . . IV. (Kúria 1931. aug. 4. B Sz. 1892/1931. sz.) Indokok .... A fiatalkorú vádlott a tényállás szerint oly erővel vágta a zsebkését sértett mellébe, hogy a kés a jobbtüdő felső lebenyét átvágta és a szívburkon keresztül a füsgöérbe hatolt, annak mellső falát átvágva, azon egy centiméter hosszú nyílást ejtett. Ebből kitűnik, hogy vádlott zsebkését teljes erővel döfte a sértett mellébe. Minthogy a vádlott a megállapított tényállás szerint értelmileg és erkölcsileg normálisan fejlett, kétségtelen, hogy ő is —miként minden értelmes ember — már az élet közönséges tapasztalata szerint feltétlenül tudta azt, hogy éles késsel ember mellére ily nagy erővel intézett döfés (vágás) rendszerint halált okoz. Ha tehát vádlottnak ezt tudnia kellett — miként ö azt feltétlenül tudta is — és ennek dacára így cselekedett, — az előrelátott eredményt — sértett halálát kétségtelenül akarta is . . . = Korábbi ilytárgyú határozatok: BDtár XXIII. 32., 113., XXIV. 68. 37. Gyújtogatás kísérletét kell megállapítani, mikor a vádlott a házban levő bútorokat és ruhaneműeket meggyújtotta ugyan, maga a ház vagy annak valamely része azonban nem fogott tüzet. (Kúria 1931. nov. 18. B II. 3952/1931. sz.) Indokok : . . . A vádlott azzal a szándékkal, hogy házát felgyújtsa, a házban levő bútorokat és az abban levő ruhanemüeket felgyújtotta, azonban a kir. ítélőtábla nem állapított meg oly tényeket, amelyekből következtetni lehet erre, hogy ezek lángjától a ház vagy annak bármely része meggyúlt vagy lángot fogott. E nélkül pedig a vádlott a ház felgyujtását csak megkezdette, de be nem végezte. Nem tévedett tehát a kir. ítélőtábla, midőn a vádlott cselekményét gyújtogatás kísérletének minősítette . . . = Kúria : A gyújtogatás büntette befejezést nyer a tűz megfogamzásával ; befejezett bűntett megállapítása, mikor a felgyújtani szándékolt házban levő valamely ingóság meggyulladt. (BDtár XV. 13.) 38. Egy búzaszalmakazal felgyújtása is ' a Btk. 422. § alá esik, mikor a felgyújtott kazal közvetlen közelében még négy kazal volt és így nagyobb termény készlet volt veszélyeztetve.