Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

10 Büntetőjogi Döntvénytár. Minthogy pedig a 48. számú TÜH is kifejezést adott annak, hogy a községi jegyző akkor, midőn az egyes községi lakosok által adó vagy illeték vagy más köztartozás címén kezéhez tett fizetéseket átvette, hivatalos minőségben járt el és hivatali hatalma körébe eső cselekményt teljesített, kétségtelen, hogy az adott esetben is a kincstári és községi illetékeket a vádlott jegyzői hivatalánál fogva vette át, tehát a hivatalánál fogva kezeihez letett pénzt sikkasztotta el. .. = A 48. számú TÜH-ot 1. BHT I. 78. sorszám alatt. — Kúria : Hivatali sikkasztást követ el a. járásbíróság Írnoka is, mikor a felek által neki bélyeuvásárlásra készpénzben átadott összegeket, továbbá felragasztásra természetben átadott bélyegeket a saját céljaira fordította (BDtár VII. 13.). 4. Az a körülmény, hogy a kényszeregyességi eljárás meghiúsult, kizárja ugyan az 1916: V. tc. 4. §-ban meghatározott bűncselekmény megállapítását, de nem akadályozza azt. hogy a hitelezők megkárosítására irányuló vagyoneltitkolás a Btk. 386. § alapján megtör-oltássék. (Kúria 1931. okt. 7. B III. 8285/1930. sz.) Indokok : . . .Helytálló a védőnek az a jogi érvelése, hogy az 1916 : V. tc. 4. §-ban foglalt bűncselekmény esetében a büntethetőség előfeltétele az hogy a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás egyességhez jusson és annak bírói jóváhagyásával nyerjen jogerős befejezést, ezen jóváhagyás hiányában pedig a bűncselekmény sem befejezett, sem megkísérelt alakjában nem létesül. Ámde a felülvizsgálatnál irányadó való tényként van megállapítva, hogy a vádlott hitelezőinek a követelése 7626 pengőt tett ki, éspedig váltóés számlakövetelésekben már kb. 2000 pengő lejárt tartozása volt ; továbbá, hogy a vádlott a kényszeregyességi eljárás megindítása iránt benyújtott kérvényében leltári áruinak értékét 912 pengőben jelölte meg, míg árukban és követelésekben körülbelül 2000 pengő értékű vagyont eltitkolt a hitelezők elől. Nem kétséges, hogy ez a hitelezők megkárosításának a célzatával történt, mert ily úton a vádlott azt akarta elérni, hogy hitelezői a kényszeregyességi eljárásban követelésükből minél többet engedjenek. Ezek mellett, figyelemmel arra, hogy a kényszeregyességi eljárásban létrejött egyesség kielégítési végrehajtáshoz nyújt jogot a hitelezőknek, nyilvánvaló, hogy a megállapított vapyoneltitkolás : bekövetkező hatósági végrehajtás előtt történtnek tekintendő. Figyelemmel mármost arra is, hogy a fentiekből kitetszőleg a hitelezőknek okozott kár összege a 100 pengőt meghaladja, a vádlott cselekménye kimeríti a Btk. 386. §-ba ütköző csalás bűntettének a tényálladékát. . . = A Btk. 386. § és a Btk. 414. § 1. pont viszonyának helyes és világos íiH'Liállapítása. 5. A bűnösnek kimondott vádlott részéről a Bp. 480. §. 1. bek. alapján megtérítendő költségek közé tartozik a sértettnek az a költsége, amely annak folytán merült fel, hogy a sértett a vádat —a kir. ügyész elállása folytán — mint pótmagánvádló, habár csak átmenetileg is, az eljárás, bizonyos szakában maga volt kénytelen képviselni.