Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

10 Büntetőjogi Döntvénytár. Minthogy pedig a 48. számú TÜH is kifejezést adott annak, hogy a községi jegyző akkor, midőn az egyes községi lakosok által adó vagy illeték vagy más köztartozás címén kezéhez tett fizetéseket átvette, hivatalos minő­ségben járt el és hivatali hatalma körébe eső cselekményt teljesített, kétség­telen, hogy az adott esetben is a kincstári és községi illetékeket a vádlott jegyzői hivatalánál fogva vette át, tehát a hivatalánál fogva kezeihez letett pénzt sikkasztotta el. .. = A 48. számú TÜH-ot 1. BHT I. 78. sorszám alatt. — Kúria : Hivatali sikkasztást követ el a. járásbíróság Írnoka is, mikor a felek által neki bélyeu­vásárlásra készpénzben átadott összegeket, továbbá felragasztásra természet­ben átadott bélyegeket a saját céljaira fordította (BDtár VII. 13.). 4. Az a körülmény, hogy a kényszeregyességi eljárás meghiúsult, kizárja ugyan az 1916: V. tc. 4. §-ban meg­határozott bűncselekmény megállapítását, de nem akadá­lyozza azt. hogy a hitelezők megkárosítására irányuló vagyoneltitkolás a Btk. 386. § alapján megtör-oltássék. (Kúria 1931. okt. 7. B III. 8285/1930. sz.) Indokok : . . .Helytálló a védőnek az a jogi érvelése, hogy az 1916 : V. tc. 4. §-ban foglalt bűncselekmény esetében a büntethetőség előfeltétele az hogy a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás egyességhez jusson és annak bírói jóváhagyásával nyerjen jogerős befejezést, ezen jóváhagyás hiányában pedig a bűncselekmény sem befejezett, sem megkísérelt alakjában nem létesül. Ámde a felülvizsgálatnál irányadó való tényként van megállapítva, hogy a vádlott hitelezőinek a követelése 7626 pengőt tett ki, éspedig váltó­és számlakövetelésekben már kb. 2000 pengő lejárt tartozása volt ; továbbá, hogy a vádlott a kényszeregyességi eljárás megindítása iránt benyújtott kérvényében leltári áruinak értékét 912 pengőben jelölte meg, míg árukban és követelésekben körülbelül 2000 pengő értékű vagyont eltitkolt a hitelezők elől. Nem kétséges, hogy ez a hitelezők megkárosításának a célzatával történt, mert ily úton a vádlott azt akarta elérni, hogy hitelezői a kényszeregyességi eljárásban követelésükből minél többet engedjenek. Ezek mellett, figyelemmel arra, hogy a kényszeregyességi eljárásban létrejött egyesség kielégítési végre­hajtáshoz nyújt jogot a hitelezőknek, nyilvánvaló, hogy a megállapított vapyoneltitkolás : bekövetkező hatósági végrehajtás előtt történtnek tekin­tendő. Figyelemmel mármost arra is, hogy a fentiekből kitetszőleg a hite­lezőknek okozott kár összege a 100 pengőt meghaladja, a vádlott cselekménye kimeríti a Btk. 386. §-ba ütköző csalás bűntettének a tényálladékát. . . = A Btk. 386. § és a Btk. 414. § 1. pont viszonyának helyes és világos íiH'Liállapítása. 5. A bűnösnek kimondott vádlott részéről a Bp. 480. §. 1. bek. alapján megtérítendő költségek közé tarto­zik a sértettnek az a költsége, amely annak folytán merült fel, hogy a sértett a vádat —a kir. ügyész elállása folytán — mint pótmagánvádló, habár csak átmenetileg is, az eljárás, bizonyos szakában maga volt kénytelen képviselni.

Next

/
Thumbnails
Contents