Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Tartalommutató. tarrm szabadságvesztésbüntetés kiszabása nélkül szigorított dologházba utalta volna 1930: XXXIV. tcikk. A törvénykezés egyszerűsítéséről. (Te.) 104. Jóllehet a Te. 101. § szerint a törvényszék, mint egyesbíróság akkor jár el, ha «a vád tárgya» az ott felsorolt bűncselekmények valamelyike, a törvényszék, mint egyesbíróságnak azonban nem áll hatáskörében oly bűncselekmény megállapítása, amely bűncselekmény a Te. 101. §-ban felsorolva nincs és a törvényszék tanácsa elé tartozik 70. A Te. 101. § 5. pont szerint a törvényszéknél egyesbíró kivételes hatáskörébe a csalásnak az érték alapján bűntettet képező, a Btk. 380. § és a 383. § 2. bek. alá eső esetei, az egyébként minősített esetek közül pedig a Btk. 381. § 1. és 3. pontban meghatározott bűntettek tartoznak. Ellenben a Btk. 381. § 2. pontban, valamint a Btk. 382. §-ban, a 385., 386. és 387. §-okban megjelölt esetek — amennyiben a törvényszék hatáskörébe tartozó esetről van szó — elsőfokon továbbra is a törvényszéki büntetőtanács hatáskörében maradtak 50. Oly esetben, mikor a kir. ítélőtábla felmentő ítélete ellen a főügyész nem élt semmisségi panasszal és a sértettnek — és pedig a Te. 104. § értelmében ügyvéd által — kellett semmisségi panaszt benyújtania, a panasz pedig alaposnak bizonyult és a Kúria a vádlottat bűnösnek mondotta ki : a semmisségi panasz használatával járt költségeket a vádlott megtéríteni tartozik 53. A Te. életbelépése után a magán vádlónak a tárgyaláson ügyvéd nélkül való megjelenéséhez csak akkor fűzhető a magán vádról való lemondással egyenlő hatály, ha a magán vádló a tárgyalásra azzal a figyelmeztetéssel idéztetett, hogy ügyvéd nélkül való megjelenése esetében a magán vádról lemondottnak fog tekintetni 105. A Te. 104. § nem fosztja meg a magánvád képviseletére jogosított sértettet attól, hogy magánvádlóként az ott felsorolt esetekben továbbra is eljárjon, vagy hogy magánjogi igényét a büntetőbíróság előtt ezután is érvényesítse, hanem csak ama mód felől rendelkezik, ahogy az a vád, illetőleg az az igény érvényesíthető, rendelkezik pedig akként, hogy a sértettet akár mint magánvádló, akár magánjogi igényét érvényesítve lép fel a büntetőbíróság előtt, rendszerint ügyvédnek kell képviselni 12*. Ha a kir. ügyész a vádat a törvényszéki főtárgyaláson ejti el, a jelenlevő sértett személyesen veheti át a pótmagánvádat és azt ugyanazon a napon ügyvéd nélkül is képviselheti; a kir. ügyész fellebbezésének visszavonása esetében azonban már kötelező a sértettre az ügyvédi képviselet, ha a bűnügyet tovább akarja szorgalmazni 158. Kötelező az ügyvédi képviselet, mikor a sértett mint pótmagánvádló a vizsgálat elrendelése iránt tesz indítványt. Az ügyvédi képviselet nélkül tett ily indítványt vissza kell utasítani, a nélkül, hogy a sértett a mulasztás pótlására volna felhívandó