Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

140 Büntetőjogi Döntvénytár. Magyar Nemzeti Bankot ily módon megtéveszteni abban a tekintetben, hogy az útlevélre korábban külföldi fizetési eszköz kiutalva volt. Nem tévedett tehát az uzsorabíróság, midőn a vádlottak bűnösségét megállapitotta . . . 196. A lopás tárgya lehet minden ingó dolog, akár van annak pénzben kifejezhető értéke, akár nincs. Elhasznált okmánybélyeg mint lopás tárgya. (Kúria 1932. nov. 8. B II. 4068/1932. sz.) = Vagyoni értékkel nem bíró dolog is lehet lopás tárgya: BDtár XXIV. 40. — Ugyanígy EH BHT 617. BDtár XII. 35. 197. A védő, ha csak megnyugvó nyilatkozatának megtétele után értesült arról, hogy a közvádló a kir. ítélőtáblának tanácsülésben hozott ítélete ellen semmisségi panasszal élt, nyilatkozatát módosítani jogosult. (Kúria 1932. nov. 9. B I. 3118/1932. sz.) Indokok .... Nem kerülte ki a kir. Kúria figyelmét az, hogy a másodfokú ítélet kihirdetése és a felek nyilatkozatainak megtétele után a törvényszéki tanács elnöke tévesen jelentette ki azt, hogy az ítéletet tudomásul vevő nyilatkozat visszavonásának és perorvoslat bejelentésének már nincs helye. Ha ugyanis a védő csak megnyugvó nyilatkozatának megtétele után értesült arról, hogy a közvádló a kir. ítélőtáblának tanácsülésben hozott ítélete ellen semmisségi panasszal élt, a Bp. 330. § 1. bek.-ben megállapított sorrendnél fogva joga volt nyilatkozatát módosítani. De ettől eltekintve a II. Bn. 29. § értelmében még a megnyugvás ellenére is joga volt a védőnek a kir. ítélőtábla ítélete ellen a főügyész semmisségi panaszához való csatlakozás formájábán még a Kúriánál is semmisségi panaszt bejelenteni s így kétségtelen, hogy ezzel a jogával az ítélethirdetés és a megnyugvó nyilatkozat megtétele után már a törvényszéknél is élhetett. Minthogy azonban a védő az elnök határozatával szemben perorvoslatot nem jelentett be, hivatalból észlelendő semmisségi okot pedig az elnök eljárása nem valósított meg, a kir. Kúria csupán a fentiek megállapítására szorítkozott . . . 198. Gépjármű vezetőjének gondatlansága. Elítélések* I. (Kúria 1932. okt. 18. B I. 3356/1932. sz.) Indokok .... A közlekedési szabályrendelet szerint a gépjármüvet a szükséghez képest meg kell állítani, sőt a motor működését is szüneteltetni kell, ha a gépjármű nyugtalankodó állatokkal találkozik. A jelen esetben a vádlott, aki már mintegy 60 lépés távolból látta, hogy a vele szemben jövő kocsiba fogott ló nyugtalankodik, sőt a kocsin ülők intettek is a vádlottnak hogy álljon meg, autóbuszát nem állította meg, azt tovább vezette, minek a