Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Büntetőjogi Döntvénytár. 137 192. Az egész országra kiterjedő altruisztihus rendeltetésű közgazdasági vállalat vezetőségével szemben a gazdasági tudás és erkölcsi képesség tagadásbavétele: megszégyenítő, sőt lealacsonyító. I. (Kúria 1932. nov. 8. B I. 8720/1982. sz.) Indokok .... A vádlott a Hangya-szövetkezet vezetőségének erkölcsi és társadalmi értékét vette tagadásba, midőn annak közgazdasági tudását és vezetői képességét egy szatócs tudásával és képességeivel azonosította, holott a főmagánvádlóra egy az egész országra kiterjedő és igen fontos, altruisztikus rendeltetésű nagy közgazdasági vállalat vezetése és irányítása bízatott, mihez a legmagasabb fokú elméleti készültség és a legkiterjedtebb gyakorlati tudás és előrelátás szükséges. Minthogy pedig ily kiterjedt és nagyfontosságú hivatás nagy erkölcsi és anyagi felelősséggel jár : ennélfogva ezen erkölcsi tartalom tagadása a főmagánvádlóra nézve megszégyenítő, sőt lealacsonyító is . . . II. (Kúria 1982. nov. 8. B I. 3722/1932. sz.) Indokok .... A főmagánvádló vezetősége erkölcsi, társadalmi és hivatásbeli értékében támadtatott és sértetett meg, midőn a vádbeli kitételekkel, különös figyelemmel a szóbanforgó cikk egyéb tartalmára, melyben a vádlott a «Hangyá»-nak mérlegét, közgyűlési jegyzőkönyvét, stabilitását és altruizmusát is gyanús színben tünteti fel, a vádlott egyenesen tagadásba vette abbeli képességét és tudását, hogy a szóbanforgó nagy közgazdasági vállalatot vezetni, megfelelően irányítani és annak az egész országra és az összlakosságra is kiterjedő árszabályozó és ez okból altruisztikus működését biztosítsa. Minthogy pedig ily kiterjedt és nagyfontosságú tevékenység elvállalása megfelelő nagy erkölcsi felelősséggel is jár : ennélfogva ezen erkölcsi képesség és tartalom tagadásbavétele a főmagánvádló vezetőséggel szemben kétséget kizáróan megszégyenítő, sőt lealacsonyító is . . . = Ugyanígy Kúria BDtár XVI. 101. — Becsületérdek és érzékenység 1. BDtár XXIV. 225. 193. Ha a közlés nem hívszellemű, hanem irányzatos, a jogos magánérdek szolgálata címén nincs helye a valóság bizonyításának. (Kúria 1932. nov. 3. B I. 3582/1932. sz.) Indokok .... A semmisségi panasz azon sarkal, hogy a főtárgyalásról szóló és a vádlott által írt és közzétett sajtóközlemény a főtárgyaláson történteket híven és igazán közli és így a vádlottat a St. 44. §-ban meghatározott mentesség megilleti, másrészt meg azon, hogy a vádlott, amennyiben a valóság bizonyítása elrendeltetik, állításai valóságát bizonyítani képes, az esetben pedig a Bv. 16. §-ra figyelemmel bűnössége nem lett volna megállapítható. A panasz mindkét irányban alaptalan. Hívszellemü és igaz közlésről csak az esetben lehet szó, ha a közlés