Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

132 Büntetőjogi Döntvénytár. fentiek szerint nem állapítható meg annál kevésbbé, mert a Bp. 29. § 2. pont helyes értelme szerint (. . . Mint a fejben . . .). Az ellenkező álláspont arra vezetne, hogy az illető ügyvédi iroda összes ügyei — amelyek esetleg az ottani bíróság forgalmának tekintélyes részét tennék ki — más bíróság területén, más bíróság által tárgyaltatnának, ami egyrészt a Bp. 16. §-ban az illetékességre megállapított szabályok súlyos megsértését jelentené, másrészt az államkincstárt s a feleket indokolatlan költségszaporításnak tenné ki. Hogy ez az aggály mennyire alapos, mutatja az, hogy a pécsi törvényszék újabban az ismertetett indokolással hat ügyben kért bíróküldést annak hangsúlyozásával, hogy a bíróság a M. János és irodája által vitt összes ügyekben elfogultnak érzi magát. Ha tehát a kir. Kúria az előterjesztéseknek helyt adna, az ügyvédi iroda meghatározhatlan nagyszámú összes ügyeiben a törvény rendelkezéseivel ellentétben az illetékes helyett más bíróságokat kellene delegálni csak azért, mert a bíróság tagjai a felek jogi képviselőjével szemben elfogultnak érzik magukat. 182. Az 1922 : XXVI. tel. § 2. bek. alkalmazásában az üzletszerűséghez már elég az is, hogy az illető a cselekményekből tervszerűen, mellékkereset gyanánt húzzon hasznot és nem szükséges^ahhoz az sem, hogy az illető néhány esetnél többször cselekedjék, de sőt elég egy eset is, ha az ismétlési szándékkal lett elkövetve. Indokok : ... Az uzsorabíróság B. Árpád és F. Vilma bűncselekményeit azért nem minősítette üzletszerűen elkövetetteknek, mert csak néhány esetről van szó és nem merült fel adat a főtárgyaláson, hogy a vádlottak más keresetforrással nem rendelkeztek volna. Ámde (. . . Mint a fejben . . .). Az adott esetben pedig arra,-hogy a vádlottak ismétlési szándékkal tervszerűen, keresetképen húztak hasznot, az esetek számából, gyors egymásutánjából és elkövetésük módjából okszerűen vonható következtetés. Az uzsorabíróság tehát tévedett abban a kérdésben, hogy a bűncselekményeket a törvény melyik rendelkezése szerint kell minősíteni. . . = Ugyanígy Kúria • BDtár XXIII. 81. (kerítés); BDtár XXII. 124., XXIII. 43. (lopás); BDtár V. 174. (uzsora); EH BET 717., BDtár XIV. 31. (árdrágítás). 183. Gyújtogatás és csalás anyagi halmazatát kell hez jusson, felgyújtotta. (Kúria 1932. okt. 26. B III. 4004/1932. sz.) Indokok .... A biztosított saját vagyonnak csalási célzattal való felgyújtása a Btk. 382. §-ban meghatározott csalás bűntettének már egyik tényálladéki eleme lévén, a vádlott azáltal, hogy a biztosított gazdasági épületét és nagyobb mennyiségű terménykészletét vádlott-társa által felgyújtatta, éspedig abból a célból, hogy így a biztosítási összeghez jusson, a Btk. 382. §-ba ütköző (Kúria 1932. okt. 18. B II. 3951/1932. sz.)