Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

104 Büntetőjogi Döntvénytár. zést. Ez a hír annyira lesújtja és felizgatja a vádlottat, hogy az ebédjét sem tudja elkölteni. Ebben a kedélyállapotában hangzik el a B. Lajos jelenlétében a vádlott füle hallatára a gyűlölt Stark Andornak az a gúnyos megjegyzése, hogy ö azért nem nősül meg, mert «előbb a főnöknőnk leányát fogjuk férjhez adni». Ezt a megjegyzést a vádlott az éppen előbb tudomására jutott, őt végleg lesújtó hírekkel méltán kapcsolatba hozhatta. És csak fokozhatta a vádlott izgalmát az, hogy ezt az őt bántó, sértő megjegyzést éppen az az egyén tette, akit különben is megkárosítójának, tervei megrontójának tudott és akinek elpusztítását, lelövését előzően már tervbe is vette. Ez a megjegyzés adta a döntő lökést a bosszúval telített, természeténél fogva ingerlékeny és a déli levél vétele óta helyét nem lelő vádlottnak arra a komoly elhatározásra, hogy élete megrontójával most már valóban végezni fog. És másfél óra múlva, amely látszólag a vádlott értelmi és érzelmi világára zavaróan ható mozzanatok nélkül telik el, miután a telepen elül a forgalom és minden elcsendesedik, a telep irodájában egy óvatlan pillanatban a bosszúálló kéz orozva kiosztja a halálos csapásokat. Az elhatározástól a véghezvitelig eltelt ez az idő rendes körülmények között, rendes lelkiállapotban levő embernél rendszerint elegendő ahhoz, hogy lehiggadjon és vagy jobb belátásra jutva lemondjon az elhatározott bűnös tett kiviteléről vagy pedig ilyen higgadt lelkiállapotában nyugodtan fontolja meg annak véghezvitelét. De a vádlott, aki különben is lobbanékony természetű, a most érintett események következtében éppen a legválságosabb órákban olyan izgatott lelkiállapotban volt, mely a helyes felismerés és ítéletalkotás lehetőségét nála megzavarta. A cselekvésre ösztönző érzelmi erők túlsúlyba kerülve, az értelem fékező erőinek szabad érvényesülését megbénították. És ezért a vádlottnak erre a túlfűtött érzelmi és kedélyállapotára tekintettel, — bár a cselekmény indító oka, az elkövetés körülményei részben a bűntett elpalástolásánál tanúsított szokatlan lelkierő tápot nyújtanak az ellenkező feltevésre — a kir. Kúria nem tudott megnyugvással arra a következtetésre jutni, hogy a vádlott szándékát higgadt lelkiállapotában, nyugodtan és előre megfontolva követte el a vádbsli tettet . . . = Kúria : Az előre megfontolás csupán annál van meg, aki a gondolat megfogamzásától az elhatározásig, indulatos felgerjedéstől menten és nyugodt lelkiállapotban számít (BDtár XXIV. 69.). 145. Röpcédula az 1925: XXVI. tc. 161. § 4. pont alkalmazásában a hírlap különkiadásaként felelős szerkesztő nevének feltüntetésével megjelent sajtótermék is, ha az a választók magatartásának irányítását és így a választás eredményének befolyásolását célozza. (Kúria 1932. szept. 7. B I. 1828/1932. sz.) Indokok .... Az 1925 : XXVI. tc. a választások tisztaságát megóvni és zavartalan lefolyását biztosítani akarván, úgy rendelkezik, hogy a választással kapcsolatos plakátok és röpcédulák a legszükségesebb tárgyilagos tudnivalókon kívül egyebet nem tartalmazhatnak, tehát a jelöltek kortescéljaira e keretet meghaladó mértékben nem vehetők igénybe (60. §). A vád alapjául szolgáló sajtótermékek több hasábon át ajánlják a választók figyelmébe M. Károly jelöltet, igen részletesen foglalkoznak az ellenjelölt személyével, tehát a nyilván kortescélokat szolgáló sajtótermékek tartalma a törvényben felállított korlátokat áthágja, az a választók magatartásának irányítását és így a választás eredményének befolyásolását célozza.