Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)
100 Büntetőjogi Döntvénytár. kifejezetten kizárja. Közönséges üzletszerző volt a vádlott, akinek feladatát kizárólag a biztosítási ajánlatok közvetítése képezte. Az általa benyújtott életbiztosítási ajánlatok elfogadása vagy visszautasítása felett való döntés jogát az intézet magának tartván fenn, az ő tényeiből és nyilatkozataiból jog és kötelezettség a biztosító-intézetre nem származott. A biztosító-intézet ügyeinek vitelével megbízva egyáltalában nem volt. A vádlott ténykedése ezek szerint egyik alapon sem vonható a Btk. 381. § 2. pontban megjelölt jogviszonyok forgalmi körébe. = Ugyanígy Kúria : BDtár V. 103., VI. 62., VI. 72. 141. Budapest székesfőváros temetkezési intézete —• halottak eltakarítása iránt a hozzátartozókkal tárgyalva és intézkedve — nem gyakorol hatósági jogokat, hanem ipari tevékenységet fejt ki és ehhez képest alkalmazottai tevékenységük körében nem közhivatalnokok, hanem QIZ ipar törvény rendelkezései alatt álló magánalkalmazottak. (Kúria 1932. szept. 7. B I. 1911/1932. sz.) Indokok : ... Az alsófokú bíróságok szerint a Budapest székesfővárosi «Községi Temetkezési Intézető hatósági jogot gyakorol és ebből folyólag hivatalnokai, nevezetesen az ez ügyben sértett igazgató és aligazgató a büntetőtörvény szempontjából közhivatalnokoknak tekintendők. Ennek a kérdésnek eldöntésénél nem lehet irányadó egyedül a kereskedelmi miniszter által jóváhagyott 843/1925. sz. alatt hozott székesfővárosi szabályrendelet azon rendelkezése, hogy a temetkezési vállalkozás Budapest székesfőváros területén hatósági feladatot képez, amelyet a községi temetkezési intézet lát el. A kérdés eldöntésénél annak vizsgálata is szükséges, hogy a halottak eltemetése iránti intézkedés s mindaz a teendő, ami ezzel összefügg, valamely törvény rendelkezésénél, avagy természeténél fogva hatósági feladatnak tekintendő-e. A kir. Kúria az 1876 : XIV. tc. 114. §-ban foglalt rendelkezésre figyelemmel, a halottak eltemetése iránti intézkedést csak annyiban tekinti hatósági feladatnak, amennyiben e § szerint a halottak eltemetését a községi elöljáróság tartozik teljesíteni olyan esetekben, amikor az arra kötelezett rokonok, testületek vagy egyesek az eltemetést kellő időben nem eszközlik. Azonban a temetés végrehajtása iránt az arra kötelezettekkel szerződni, halott eltemetését és az ehhez tartozó teendőket díjazás ellenében elvállalni, mindezek oly funkciók, amelyek hatósági feladatot nem képeznek, hanem az ipari vállalkozás körébe tartoznak, éspedig az 1922 : XII. tc. 34. § 26. pontban megjelölt, engedélyhez kötött ipari vállalkozás körébe. Ezek szerint Budapest székesfőváros temetkezési intézete — halottak eltakarítása iránt a hozzátartozókkal tárgyalva és intézkedve — nem gyakorol hatósági jogokat, hanem ipari tevékenységet fejt ki ; ehhez képest alkalmazottai tevékenységük körében nem közhivatalnokok, hanem az ipartörvény rendelkezései alatt álló magánalkalmazottak. Ebből következik, hogy a községi temetkezési intézet igazgatói sérelmére elkövetett rágalmazás nem felhatalmazásra, hanem magánindítványára üldözendő vétség . . . = Kúria : Valamely állami üzemben való alkalmazás — függetlenül a fegyelmi szabályok alá való tartozástól és a nyugdíjjogosultságtól