Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

76 Büntetőjogi Döntvénytár. 102. A kir. közjegyző hagyatéki ügyben történt bírói kiküldötti minőségében a Bv. 9. § 4. fontban említett bíróságok hivatalnokaival esik egy tekintet alá és így a felhatalmazás megadása kérdésében nem a Bv. 9. § utolsó bek. az irányadó, hanem azok a rendelkezések, amelyek a Bv. 9. § 4. pontjában említettek részére adandó felhatalmazás tekintetében állanak fenn. (Kúria 1932. máj. 4. B I. 719/1932. sz.) = E szerint a kir. közjegyző, mint bírói kiküldött sérelmére elkövetett rágalmazás esetében a felhatalmazás megadására az igazságügyminiszter jogosult. Az 1927 : IV. tc. 17. § szerint a kir. közjegyzőt, a hagyatéki ügyek intézésében, ezentúl is a bírói kiküldött jogállása illeti. 103. Az a hely, ahol a rágalmazó tényállítást tartalmazó levél készült, valamint az a hely, hol a levél kézbesíttetett, egyformán elkövetési hely. (Kúria 1932. ápr. 26. B I. 2096/1932. sz.) = V. ö. a jelen kötetben 40. sorszám alatt közölt és idézett határozatokat. 104. Jóllehet a Te. 101. § szerint a törvényszék, mint egyesbíróság akkor jár el, ha «a vád tárgya)) az ott felsorolt bűncselekmények valamelyike, a törvényszék, mint egyesbíróságnak azonban nem áll hatáskörében oly bűncselekmény megállapítása, amely bűncselekmény a Te. 101. §-ban felsorolva nincs és a törvényszék tanácsa elé tartozik. (Kmin 1932. máj. 4. B II. 6129/1931. sz.) = Az indokolásból : A Te. 101. § ezen értelmét igazolja az, hogy ellenkező esetben, vagyis hacsak a vád minősítése volna az irányadó, tanács elé tartozó minden bűncselekmény tekintetében, amennyiben azt a vádló csak egyesbíróság hatáskörébe tartozó bűncselekménynek minősíti, a törvényszék, mint •egyesbíróság járna el, márpedig a Te. 101. §-nak az az intenciója, hogy egyesbíróság a vádlottat csak oly bűncselekményben mondhassa ki bűnösnek, amelyek tanács hatáskörébe utalva nincsenek. 105. A Te. 104. § nem fosztja meg a magánvád képviseletére jogosított sértettet attól, hogy magánvádlóként az ott felsorolt esetekben továbbra is eljárjon, vagy hogy magánjogi igényét a büntetőbíróság előtt ezután is érvényesítse, hanem csak ama mód felől rendelkezik,