Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

72 Büntetőjogi Döntvénytár. áll, amíg az uzsorás követelés érvényesítése akár a hitelező kielégítése, akár a hitelező elállása folytán vagy más egyéb módon meg nem szűnik. (Kúria 1932. márc. 14. B III. 5886/1931. sz.) = V. ö. a jelen kötetben 68. sorszám alatt közölt és idézett határozatokat. 97. A nyereményvágy oly személyes körülmény, amely csak arra hat ki, akinek tevékenységét ez az indító ok befolyásolta. Annál, aki a szülésznőt a magzatelhajtásért megjutalmazta, aki tehát csak anyagi áldozatot hozott a cél érdekében, de ténykedéséért önmaga részére semmi anyagi előnyt nem várt, ez az indító ok fel nem ismerhető. (Kúria 1932 márc 16 B n 215/1932. sz.) = Kúria : ugyanígy 1930. dec. 15. B IV. 6056/1929. sz. — Ellenkező Kúria : A bünsegédcselekmény akkor is súlyosabban minősül, ha csak a tettesnél ismerhető fel a nyereményvágy. (BDtár IX. 143., XXIV. 51.) 98. A Btk. a 285. § 1. és 2. bek.-ben nem két különböző, hanem csak egy tényálladékot szabályoz, jelesül a méhmagzatnak a teherben levő nő beleegyezésével való elhajtását, éspedig az 1. bek.-ben maga a teherben levő nő, a 2. bek.-ben pedig harmadik személy közreműködésére tekintettel. A két bekezdés egymásra utaló egységi vonatkozásban áll és csupán az ugyanabban a cselekményben közreműködő személyekre nézve állít fel a részesség általános szabályaitól eltérő különleges szabályt annyiban, amennyiben a teherben levő nőt és azt a személyt, aki vele együtt a magzatelhajtást végzi, a kölcsönös egyetértés és az együttes és közös tevékenység dacára különböző büntetéssel rendeli büntetni. Egyébként azonban a részesség általános szabályai itt is érvényesülnek, és úgy a teherben levő nőnek, mint a másik közreműködőnek lehetnek akár külön, akár közös bűntársai (felbujtói, bűnsegédei), a nélkül azonban, hogy utóbbi esetben a közös bűntárs tevékenysége jogilag több cselekményegységként volna értékelhető a felbujtott és illetőleg segített tettes száma szerint;