Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

70 Büntetőjogi Döntvénytár. alkalmas fegyverből közvetlenül közelből rálőtt s ezzel annak életét a megsemmisítés veszélyének tette ki. A vádlott felmentése tehát helyesen a Btk. 79. §-nak 3. bek.-re is volt alapítandó. Ugyanis el kellett fogadni a vádlottnak azt a védekezését, hogy a súlyos ökölcsapástól megtántorodva, erős fájdalmában azt érezve, hogy ereje elhagyja, nem látott más kivezető utat a támadás elhárítására, minthogy célzás nélkül hirtelen támadójára lőtt, nem is igen látva, hova lő, mert ötdioptriás szemüvege ekkor már nem volt a szemén. Ily körülmények között a vádbeli tettet csak akként lehet helyesen megítélni, hogy a már körülírt támadás elhárítására szükséges jogos védelem határát ijedtségből és megzavarodásból hágta túl. . . = Kúria EH: A jogos védelem túlhágásának megállapítása feltételezi a jogtalan és közvetlen támadás megállapítását (BHT 772.). V. ö. a jelen kötetben 35. sorszám alatt közölt határozatot is. — Kúria : Csak addig jogosult a védekezés, amíg szükséges a támadás elhárítására. A támadás legyőzésére használt erőkifejtés szükségességét a támadás minősége, mérve és az egész helyzet gondos mérlegelésével kell megállapítani. Elítélés, mikor a tárgyi és szubjektív körülmények ily átélt vizsgálata alapján a Kúria úgy találta, hogy a sértett nem volt oly szorongatott helyzetben, amelyből csupán a támadónak megölésével menekedhetett meg. A támadó és a visszaverő erőszak mértékének fedniök kell egymást. (BDtár IV. 175., VII. 171., XIX. 5.) 91. Ha a külföldi vádlottat az 1921:111. tc. 7. § alá eső vétségben bűnösnek mondta ki a bíróság, mellékbüntetésként őt az országból ki kell utasítani és a visszatéréstől örökre el kell tiltani. Ez a mellékbüntetés sem a Btk. 54. §, sem a Bn. 36. §-a, sem más törvényhely alapján nem mellőzhető. (Budapesti kir. ítélőtábla 1932. márc. 5. B VII. 11,542/1931. sz.) = Ellenkező Kúria: Az 1921: III.. tc. 9. §-ban előírt kiutasítás alkalmazása bírói mérlegeléstől és belátástól függ: BDtár XXIV. 239. 92. A kir. ítélőtábla mellett a közvádat a kir. főügyész képviseli, ennélfogva ő van hivatva a kir. ügyészség részéről a kir. ítélőtábla ítélete ellen használható semmisségi -panasz bejelentésére. A kir. főügyész élt is ezzel a jogával, szükségtelen volt tehát már csak ezért is, de főként a semmisségi panasznak a kir. főügyész hatáskörébe való tartozandósága miatt a kir. ítélőtábla ítéletét az elsőfokú bíróság mellett működő kir. ügyész részére is