Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Büntetőjogi Döntvénytár. 63 rendje szerint csak később beálló halált. — II. Az önsegélyre képtelen állapot nem egyértelmű az abszolút tehetetlenséggel. Önsegélyre képtelen állapotban van, aki ha tud is időnként mozogni, de nem képes életét fenntartó állandó foglalkozásra és elhagyatottsága miatt elsatnyul és egészségileg legyengül. (Kúria 1931. dec. 16. B I. 2956/1931. sz.) Indokok : ... Az elhalt 77 éves sértettet a házából a vádlott zavarta el, sőt a községi bíró előtt kijelentette, hogy atyját nem hajlandó házába fogadni. Ezután az elhalt sértett több tanú előtt sírva panaszkodott, hogy a vádlott nem engedi be a lakásába, kénytelen volt a hideg januári éjszakákat a kertben az ott talált szalmán tölteni. Az orvosszakértő véleménye szerint a halál oka agg kori végelgyengülés volt. A boncolásnál talált aggkori elváltozások kimerüléses halált okoztak és a halál előidézésében, illetve gyorsabb bekövetkezésében a teljes elhagyatottság, hiányos táplálkozás, a nagy hideg tűrése lényeges szerepet játszott. A szakértő szerint az elhalt merőben képtelen volt az önsegélyre ; az általános sorvadással együtt járt az agyvelő sorvadás is, amelynek folytán az ítélőképesség a legminimálisabbra csökkent; az ilyen öreg ember saját helyzetét sem ismeri fel és teljesen gyermekes lesz. A vádlott bűncselekménye tehát a halál bekövetkeztét gyorsította, az okozatosság elvénél fogva pedig felelős a halálos eredményért az, akinek cselekvése vagy mulasztása sietteti a természet rendje szerint csak később beálló halált ... = Kúria : A testi sértés, amely gümőkór kifejlődését előmozdította és ezzel a halált siettette, a halál egyik előidéző oka (BDtár XXI. 100.). Nem zárja ki az okozati összefüggést, hogy a cselekmény nem kizárólagos oka az eredménynek, hanem más tényező közvetítésével függ össze az eredménnyel (BDtár XVIII. 4.). 84. I. A magánokirathamisítás alaki bűncselekmény azaz hamis bizonyíték létesítése, ami vagy az aláírás hamisításával vagy az okirat szövegének megváltoztatásával követhető el. Az ú. n. értelmi (intellektuális) hamisítás — az okirat aláírójának megtévesztésével valótlan tartalom bevezetése — csupán közokiratra vonatkozóan elkövetve bűncselekmény. —• 77. Aki elmeállapotának megzavarodottsága miatt akaratnyilvánításra képtelen, azzal szemben a megtévesztés lehetősége nem áll fenn,