Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

60 Büntetőjogi Döntvénytár. éppen azért cselekménye semmikép sem vonható a Btk. 291. § szigorúbb rendelkezése alá . . . 61. A Btk. 310. § 2. bek. csak oly esetben alkal­mazható, ha a vádlott a testi sértést azon hivatásának vagy foglalkozásának gyakorlása közben okozta, amely­nek folytatására a fennálló szabályok értelmében jogo­sítva volt. (Kúria 1930 febr 4 B j 7812/1928. sz.) Indokok : . . . A Btk. 310. § 2. bek. csak oly esetben alkal­mazható, ha a vádlott a testi sértést azon hivatásának vagy foglalkozásának gyakorlása közben okozta, amelynek folytatá­sára a fennálló szabályok értelmében jogosítva volt, mert a súlyosabb minősítés alapját képező járatlanság vagy szabály­megszegés csak annak a vádlottnak róható fel, akitől a kellő jártasságot vagy a szabályok ismeretét meg lehet követelni. Ha azonban a vádlott jogosulatlanul űzte azt a foglalkozást, amelynek gyakorlása közben a súlyos testi sértést okozta, ez a körülmény külön ténybeli alapul szolgálhat ugyan a gondat­lanság megállapításánál vagy alapul szolgálhat egy különálló bűncselekmény tényálladékának, a vádbeli esetben a Kbtk. 92. §-ban meghatározott kihágásnak megállapítására, de nem a Btk. 310. § 2. bek. szerint való minősítésre, pedig az adott esetben annál kevésbbé, mivel arra nézve, mintha a vádlott fogászati teendőkkel állandóan foglalkozott volna, megfelelő ténymegállapítás nem állott rendelkezésre . . . = A minősítő rendelkezés alkalmazása a képesített, de nem hivatásos gépjárművezetőre: Kúria BDtár XXII. 146. — Ha a vádlott szakismeretet feltételező foglalkozást űzött, akkor is szigorúbban minősül a cselekménye, ha szakvizsgája nem volt : BDtár I. 209. — A minősítésnek csupán az a fel tétele, hogy a vádlott a saját foglalkozásában tanúsított legyen, járatlanságot, de közömbös az, hogy a vádlott a képesítéshez kötött foglalkozást ily képe­sítés nélkül gyakorolta : BDtár XXI. 108. 62. Leventeoktatót a testgyakorlásra kötelezett ifjak­kal szemben megillet ugyan bizonyos fegyelmi jogkör, de ez nem azonos a házi fegyelemre való jogosultsággal és nem terjed ki az ifjak testi meg fenyítésére. (Kúria 1930. jan. 15. B III. 7404/1929. sz.) Indokok : . . . A panasz alaptalan. A kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek a testgya­korlásra kötelezett ifjak kötelességeiről kiadott 1927. évi 69,000.

Next

/
Thumbnails
Contents