Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

Büntetőjogi Döntvénytár. m foglalják magukban, hogy az eljáró bíró hivatali kötelességének megszegésével, pusztán kényelmi szempontok által vezetve döntötte el a pert akképpen, hogy az alperesi ügyvéd álláspontját tette magáévá, amely tény pedig, valósága esetén, a sértett ellen fegyelmi eljárás megindításának oka lehet. Mivel pedig a vádlott a per bírájának nézete szerint helytelen jogi' döntését panasz tárgyává tehette volna a nélkül is, hogy az eljárt bírót hivatali kötelességének megszegésével vádolja meg, nem lehet arról szó, hogy a fellebbezésben foglalt nyilatkozatra az ügyfél érdekében szükség volt, vagyis a Bv. 17. § 2. bek.-ben megállapított mentességre esete sem forog fenn . . . = V. ö. a jelen kötetben 16. és 17. sorszámok alatt közölt határozatokat. 48. Javítónevelés végett szeretetházba hatóságilag beutalt fiatalkorú megszöktetése: a Btk. 447. § alá esik. (Kúria 1929. dec. 10. B I. 824/1929. sz.) Indokok : . . . A kir. Kúriára nézve irányadó ténymegállapítás szerint a vádlott a jogerősen javítónevelésre ítélt és annak végrehajtása végett a Kerkápoly—Bodor-féle szeretetházba hatóságilag beutalt M. Jánosnak tanácsadással és pénzzel segélyt nyújtott arra, hogy az az intézetből megszökhetett. Ebből a tényállásból kitűnik, hogy M. János az intézetben javítás céljából a Bn. 24.- és 25. §-ai szerinti hatósági őrizetben tartatott és ez okból fogolynak volt tekintendő. Midőn tehát a vádlott M.-nak ebből a hatósági őrizetből való megszökését elősegítette, azzal a vádbeli bűntettet követte el. . . 49. A -polgármester által kinevezett városi végrehajtó a büntetőtörvények alkalmazásában közhivatalnoknak tekintendő akkor is, ha hivatali esküt nem tett. (Kúria 1929. nov. 27. B III. 8141/1928. sz.) Indokok : . . . A vádlott, mint Miskolc város polgármestere által kinevezett városi végrehajtó, a munkásbiztosító pénztárhoz volt beosztva a közadók módjára behajtandó munkásbiztosítási járulékok behajtása végett; tehát szolgálatánál és különös megbízatásánál fogva törvényhatóság hatósági teendőjének teljesítésére volt kötelezve, miért is ő a Btk. 461. § rendelkezése értelmében közhivatalnoknak tekintendő, bár akkor még esküt nem tett. A sikkasztást pedig a hivatalánál fogva kezeihez letett pénzeken követte el. Ezért bűncselekménye, az elsikkasztott