Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

/ititilclőjor/i Döntvénytár. 25 tartozó kérdésről van itt szó, a koronaügyész perorvoslatát ez okból elutasítani kellett. = V. ö. BDidr XXI. 92. ; XXII. 65., <i7., 72., 94., 123., 185. ; továbbá Finkey Ferenc fejtegetései! : UJT LXXXIII. 161. sk. II. 25. A közrend és a közbéke megóvása érdekében bíróküldést indítványozni egyedül a koronaügyész van jogositva- (Kúria 1929. nov. 13. B I. 6570/1929. sz.') Indokok : . . . A bíróküldési kérelemben a vádlottak arra is bivatkoznak. hogy a bíróküldés a közrend és a közbéke megóvása érdekében is szükséges és kérelmüket e címen is előterjesztették. A kérelemnek ezt a részét a kir. Kúria azért nem vehette figyelembe, mert a Bp. 29. § utolsó bek. szerint, ilyen alapon bíróküldést indítványozni egyedül a koronaügyész van jogosítva, az pedig erre vonatkozó indítványt nemcsak elő nem terjesztett, de sőt kifejezetten kijelentette azt, hogy ilyen ok fennforgását nem is észlelte . . . 26. Annak a [kérdésnek az elbírálásánál, vájjon a vádlott (Btk. 310. §) megszegte-e foglalkozása szabályait, azok a szabályok az irányadók, amelyek a cselekmény elkövetésekor hatályban voltak. Kúria 1929. okt. 9. B III. 8331/1928. sz.) Indokok : . . . Annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy a vádlott vádbeli cselekményével foglalkozása szabályait megszegte-e vagy sem, azok a szabályok az irányadók, amelyek a cselekmény elkövetésekor hatályban voltak. Ha ezek a szabályok valamely részükben utóbb esetleg módosultak volna is, ezek nem tekinthetők a Btk. 2. §-ban írt enyhébb intézkedéseknek. A Btk. 2. § esetéről tehát az adott esetben nem lehet szó. Helyes tehát a kir. ítélőtáblának az a megállapítása, hogy a vádlott foglalkozása szabályait megszegte azáltal, hogy a cselekmény elkövetésekor hatályban volt 57,000/1910. B. M. sz. rendelet 50. § ellenére az utcakeresztezésnél kürtjelzést nem használt . . . = Enyhébb törvény fogalma keret- (blankett) törvény esetében : BDtár XV. 28. ; XIX. 42.