Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

Biintetőjogi J)"nlvenytár. 15 Téves tehát a másodbíróságnak az a jogi döntése, hogy az adott esetben vádlottal büntetendő gondatlanság nem terheli. . , = Ipari oulpa: BDlár II. 81.; III. 119., 182.; IV. 189.; XXI. 38. 14. Gondatlanság nyilvánul meg abban, hogy a vádlott, habár szülésznői oklevele nem volt, a szülésnél való közreműködésre vállalkozott és látva a sértett nehéz szülését, nyomban orvost nem hivatott, e helyett nem fertőtlenített kézzel maga igyekezett a magzatot világra hozni, mikor is a tisztátlan kézzel eszközölt belső vizsgálat folytán a szülő nő elhalálozott. Gondatlanságból eredő emberölés és a Kbtk. 92. §-ban meghatározott közegészség elleni kihágás anyagi halmazata. (Kúria 1929. nov. 5. B II. 4544/1929. sz.) Indokok : . . • Megállapítást nyert, hogy az Izsák községhez tartozó Ágasegyház pusztán 1927. december 14-én és a következő napokon a gyermekét megszülni nem tudó K. Józsefné sértetthez B. Ádámnét, mint olyan egyént hívták, aki a szülésnél való közreműködésre vállalkozni szokott és akiben éppen ezért a szülőnő hozzátartozói megbíztak. Ez a vádlott pedig ; jóllehet mint e téren tapasztalattal bíró nő jól látta azt, hogy a szülés szokatlanul elhúzódik, mégis kellő időben orvost nem hivatott, hanem a szülést maga igyekezett előidézni olyként, hogy a sértett nő szeméremtestébe többször felnyúlt és csak midőn a sértett nő állapota reménytelenné vált, december 18-án hivatott orvost ; de az e napon történt műtéti beavatkozás már elkésett és sértett december 23-án a fertőzés által beállott szívhűdés folytán meghalt. Megállapítást nyert az is, hogy az előbb nevezett vádlott, habár szülésznői oklevele nem volt, ugyanaz alkalommal és máskor is jutalomért szülésznői teendőket végzett, dacára annak, hogy a közelben Izsák községben szülésznő lakott, aki akadályozva nem volt. Végül megállapítást nyert az is, hogy fertőzés volt oka a sértett halálának, mely fertőzés a vádlott által tisztátalan kézzel eszközölt belső vizsgálat folytán keletkezett. E tények alapján a kir. Kúria is úgy találja, hogy B. Ádámné gondatlanul járt el akkor, midőn nem fertőtlenített kézzel a sértett szeméremtestébe többször felnyúlt, holott kellő megfontolással előre láthatta, hogy cselekménye a sértett halálát is előidézheti, de gondatlanul járt el akkor is, midőn látva a sértett nehéz szülését, nyomban orvost nem hivatott és e helyett