Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

12 Bü » tetőjqgi Döntvénytár. 9. Az a körülmény, hogy a vádlott a hitelező meg­károsítása céljából és a bekövetkező hatósági végrehajtás előtt véghezvitt vagyonelidegenítések megtörténte után a hi­telezőt részben kártalanította, a büntetőjogi felelősséget nem szünteti meg. ^KÚRIA IM NOV; 12,LB In. 579/1929. sz.) Indokok : . . . A bűncselekmény megállapítása kérdésében bejelentett és a károsítási célzat hiánya miatt használt panasz alaptalan, mert abban az esetben is, ha a vádlott tartozásait utóbb, a kielégítési végrehajtást rendelő végzés meghozatala után részben kiegyenlítette is, ez a ténykörülmény az előzően a sértett megkárosítása céljából és a bekövetkező hatósági végre­hajtás előtt véghezvitt vagyonelidegenítésekkel már elkövetett bűncselekmény miatt vádlottat terhelő büntetőjogi felelősséget valósága esetében sem szüntetné meg. Ehhez képest a való tények szerint foganatosított vagyon­elidegenítések mind a vádlott képviseletével felmerült ügyvédi díjkövetelés, mind a neki nyújtott 560 P kölcsön behajtásának meghiúsítását eredményezvén, okszerűen következik, hogy a vádlott a vagyonához tartozó értéktárgyaknak, a károsító ered­mény tudatában s a bekövetkező hatósági végrehajtás előtt véghezvitt elidegenítését azon célból valósította meg, hogy a sértett hitelezőt megkárosítsa. E szerint a vád alapjául vett cselekmény a Btk. 386. §-ban meghatározott csalás összes tényálladéki elemeit magában fog­lalja . . . === Hasonló: BDtár VIII. 56.,' 68., 104., 128.; X. 36.; BHT.r5S8. EH. 10. A cselédi minőségben való alkalmazás általában nem állapít meg ugyan olyan viszonyt, amely a Btk. 235. § 2. pontja szerinti minősítésre alapul szolgálhatna, az a cseléd azonban, aki az ellene gazdája által elkövetett me­rénylet idején 14-ik életévét alig két hónappal haladta túl, olybá tekintetett, mint aki a vádlott felügyeletére van bízva. (Kúria 1929. nov. 6. B I. 2600/1929. sz.) Indokok : . . . A Bp. 385. § 1. b) pontjára alapított panasz, a Bp. 235 § 2. pontjára alapított minősítés törvényellenességét vitatja. Bár a cselédi minőségben való alkalmazás az e részben fennálló bírói gyakorlat szerint általában nem állapít meg olyan viszonyt, amely a Btk. 235. § 2. pontja szerinti minősítésre

Next

/
Thumbnails
Contents