Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

T<ii latom mutató. XIX elítéltet egy határozatban löbb cselekmény halmazata esetében ítéli pénzbüntetésre, ila azonban a pénzbüntetések külön ügyekben és határozatokban állapíttattak meg, ezekre nézve a Btk. és Bp. rendelkezései alkalmazandók, melyek pedig kizárják a külön jogerősen kiszabott pénzbüntetéseknek összbüntetésbe való foglalását 148 L03. Ma kii', törvényszék ítélete a minősítés kérdésében megegyezik a vádló indítványában foglalt minősítéssel, a vádló nincs jogosítva az ítéletet a minősítés kérdésében megtámadni és ily esetben a kir. főügyész sem élhet a minősítés kérdésében csatlakozó perorvoslattal 114 24. Mi történjék azzal a szabadságvesztésbüntetéssel, amelyet az elítélt akkor tölt, midőn ellene egy újabb bűncselekménye miatt szigorított dologházba utalást mondanak ki. Ily esetben az őrizet kezdete mily időpontban állapíttassák meg? 22 77. A II. Bn. 38. § alapján megállapított dologházi őrizet foganatbavételének időpontjául a mellőzött fegyházbüntetés megkezdésének napját kell venni, viszont az őrizetnek a bíróság részéről meghatározott és legrövidebbnek tekintendő tartamába beszámításnak sem lehet helye 79 102. A határozott tartamú szabadság vesztésbüntetésnek már kiállott része nem tudható be a szigorított dologbázi őrizetnek az ítéletben meghatározott legrövidebb tartamába abban az esetben sem, ha a szigorított dologházbautalást a bíróság a II. Bn. 38. § 2. bek. alapján utólag olyan elítélt ellen mondta ki, aki az ebben a tárgyban hozott ítélet meghozatalakor szabadságvesztésbüntetését tölti, ilyenkor a korábbi ítéletben, esetleg ítéletekben kiszabott szabadságvesztésbüntetés helyett elrendelt szigorított dologházi őrizet legrövidebb tartamának kezdőpontját az erről rendelkező ítélet jogerőre emelkedése napjától kell számítani 109