Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

XIV Tartalommuta ió. tályon kívül helyezése iránt mindig az elsőfokú biróságnál indítandó meg 90 6. Törvénysértés megállapítása, amikor a rendes bíróság tévedésből nem tekintette fiatalkorúnak a 17 éves vádlottat és ellene a fogházbüntetés tartamát hét napban állapította meg és ezenfelül a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is kimondotta 8 7. Törvénysértés megállapítása, mikor a rendes bíróság — a Fb. alapján eljárva — a fiatalkorú vádlottat háromnapi fogházbüntetésre ítélte 10 1911 :I. tcikk. A polgári perrendtartás életbeléptetéséről. (Pp. Élt.) 86. Zugirászati kihágás miatt folyamatba tett ügyben a közvád elejtése esetében pótmagánvádlóként csupán a kamara ügyésze léphet fel, a községi jegyző ezt a jogot nem gyakorolhatja. A közvád elejtéséről értesíteni kell a kamara ügyészét, mert e nélkül a kamara ügyésze nem juthat abba a helyzetbe, hogy a pótmagánvádlói jogot gyakorolja 84 1912:XXXI1I. tcikk. A honvédségi bűnvádi perrendtartásról. (Kbp.) 40. Honvédbüntetőbíráskodás alá tartozó egyén ellen tett följelentés tárgyában bárminő érdemleges határozathozatal, így a vizsgálati indítvány elutasítása is, csak az illetékes katonai hatóságot illeti meg 125. A Kbp. még a jogerős katonai bírósági ítélettel befejezett ügy újraíelvétele körüli eljárást is átengedi a rendes büntetőbíróságnak abban az esetben, ha a vá.dlott ténylegességi viszonya az újrafelvétel indítványozásakor már megszűnt vagy ha az illetékes katonai hatóság a viszony megszűnte előtt az újrafelvételi eljárás előkészítésére vagy megindítására intézkedést nem tett. Annál inkább helye lehet rendes bírósági eljárásnak olyan esetben, amidőn a katonai egyén ellen indított bűnvádi eljárás a katonai hatóságnak nem ítéleti rendelkezésével, hanem a feljelentés puszta félretételével ért véget, feltéve, hogy a bűnvádi eljárás újból való megindításának vagy folytatásának szorgalmazása olyan időben történik, amidőn a terhelt ténylegességi viszonya már megszűnt vagy ha az eljárás újabbi megindításának, illetőleg folytatásának a sértett részéről való szorgalmazása és a ténylegességi viszony megszüntetése közé eső időben a katonai hatóság a bűnvádi eljárás folytatására irányuló intézkedést nem tett 138 147. A csendőrség tényleges szolgálatában lévő egyénei a honvédbüntetőbíráskodás alatt állanak. Ezen a jogi helyzeten nem változtatott az 1922 : VII. tc. 7. § sem, mely a csendőrség tagjait egyéb viszonylatukban, tehát felügyeleti, fegyelmi és igazgatási szempontból rendeli a belügyminiszter fennhatósága alá 158