Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntve n ytár. 55 nem az ügy és a felek érdeke, hanem az ajándék ígéretétől és elfogadásától függetlenül is olyan melléktekintetekj vezették, melyeknek figyelembevételével ez a vádlott a bírói esküjével és ekkénl ln\ atali kötelességével szembekerült. Nem tévedett tehát a kir. ítólőltábla abban, hogy a vádlott tette megállapítja bűn­-cselekmény tényálladékát . . . = A 468. és 469. §-ok viszonyát kifejti Edvi Illfo Károly «A Btk. magyarázata* (1908.). III, 606. 74. A büntetés kiszabásánál figyelembevehető oly körülmény is, amely a bűnösség vagy a minősítés szem­pontjából akár megfelelő vád (Bj). 325. §). akár meg­jelelő perorvoslat (Bp. 387. §) hiányában figyelmen hívül kell hogy maradjon. (Kúria 1930. okt. 28. B II. 1923/1930. sz.) Indokok : . . . G. személyével kapcsolatban N-t nem 27, ha­nem csupán szabatosan megjelölt két megvesztegetés bűntettével vádolta meg. És igaz, hogy a kir. törvényszék N. bűnösségét csak e két, de folytatólagosan elkövetettként egynek vett eset­ből kifolyóan állapította meg és így a többi eset, a bűnösség megállapíthatása tekintetében, kiesett a kir. ítélőtábla felülvizs­gálatának köréből. N. bűnösségét azonban a kir. ítélőtábla is egyedül és kizárólag csak e két esetben állapította meg akként, hogy 70 és 75 millió K-t fogadott el ajándékul ; mihez képest maga a bűnösség nem is tekinthető ezen folytatólagosan elkö­vetettként egynek vett két eseten túl is megállapítottnak. A N. bűnösségének foka szempontjából azonban a kir. ítélőtábla a bizonyítás előtte fekvő anyaga alapján vizsgálat tárgyává te­hette és ennek eredményéül megállapíthatta, hogy N. vádlott G.-t 27 kényszeregyességi ügyben nevezte ki szakértőnek ; hogy az általa G. részére megállapított és.ennek kezeihez lefizetett szakértői díjakon G.-vel osztozkodott és hogy a N.-nak adott jutalmak együttes összege legalább 200 millió K-t tett ki. Mert annak vizsgálatánál, vájjon forog-e fenn olyan körülmény, mely •a bűnösség fokára befolyással bír, a bíróságnak teljesen szabad keze van ; de sőt ezt vizsgálnia a Btk. 89. §-nál fogva köteles­sége is, úgyannyira, hogy súlyosbítóul vehet figyelembe olyan körülményt is, melyet a bűnösség vagy a minősítés szempontjá­ból akár megfelelő vád (Bp. 325. §.), akár megfelelő perorvoslat (Bp. 387. §) hiányában figyelmen kívül kell hagynia . . . = Ugyanazt az elvet mondja ki Kúria: BDtár XVIII. 54.: Nincs akadálya annak, hogy üzleti alkalmazott lopása esetében az üzleti könyv-

Next

/
Thumbnails
Contents