Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntvénytár, 53 (Kúria 1930. okt. 28. B II. 1923/1930. sz.) ' Indokok : ... A kir. főügyész panaszát arra alapítja, hogy a büntethetőség a Btk. 224. § 2. pont alapján csak akkor van kizárva, amikor a bíróság köteles lett volna az illetőt arra figyelmeztetni, hogy a tanuzást vagy a véleményadást joga van megtagadni ; következésképpen : amikor erre a bíróság nem volt köteles, akkor a Btk. 224. § 2. pont alkalmazásának pusztán azért, mert a bíróság az illetőt nem figyelmeztette, nem lehet helye. Ez az álláspont téves. A Btk. 224. § 2. pont kerettörvény ugyan, de csak annyiban, amennyiben ánnak meghatározását, hogy az illető a tanuzást vagy véleményadást mikor van jogosítva megtagadni, törvényes eljárási szabályra bízza. Ám ezenkívül a büntethetőséget csupán ahhoz az anyagi jogi feltételhez köti, hogy az illető a tanúvallomás vagy véleményadás megtagadásának jogára a bíróság által figyelmeztetve légyen. Nem köti azonban a büntethetőséget ahhoz a feltételhez, vájjon az eljárási szabály ezt a figyelmeztetést a bíróságnak kötelességévé teszi-e. Ehhez képest — jóllehet a kir. Kúria újabb gyakorlata szerint a fegyelmi eljárás folyamán a bűnvádi és nem a polgári perrend szabályait kell alkalmazni — a Bp. 208. § pedig nem kötelezi a bíróságot arra, hogy az itt említetteket a tanuzás vagy véleményadás megtagadására figyelmeztesse, helyesen mondja a kir. ítélőtábla, hogy abban a kérdésben, vájjon a büntethetőséget kizáró ok fennforog-e, nem az a döntő, hogy a fegyelmi biztos annak idején a tanút a tanúságtétel alól való mentességre köteles volt-e figyelmeztetni, hanem az, hogy figyelmeztette-e őket a tanuságtételre, azaz helyesen arra, hogy a tanuzást megtagadhatják. Minthogy pedig őket erre nem figyelmeztette, bár a tanuzást a Bp. 208. § alapján, mivel abból reájuk szégyen hárult, megtagadhatták volna : nem tévedett a kir. ítélőtábla abban, hogy a büntethetőséget a Btk. 224. § 2. pont által kizárt ok fennforog . . . = Ugyanígy Kúria : BJT XXXIV. 244. 73. A bíró, aki az ajándékért hivatali kötelességét megszegi, ha kötelességszegése nem vonható a Btk. 469. § 1. fontja alá, a Btk. 468. § szerint büntetendő. (Kúria 1930. okt, 28. B II. 1923/1930. sz.) Indokok : ... A kir. ügyész a vádlottat a Btk. 469. § 1. pont szerint minősülő megvesztegetés bűntettével, tehát azzal vádolta meg, hogy a vádlott a hivatali kötelességét megszegte. És a miatt; mert a kir. törvényszék a cselekményt nem ekként,