Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

40 Biin tetőjog i Döntvenytár. a jelenlegi vádlottnak perbeli képviselője a polgári perben a kér­déses szerződést habár csak egyszerű másolatban is becsatolta, a vádlott jól tudta, hogy ez a részben meghamisított okirat alkalmas lesz arra, hogy a bíróság annak alapján a jelenlegi sér­tettel szemben kötelezettség létezését, illetve nemlétezését vegye bizonyítottnak és így azt is tudta, hogy a kérdéses okirat­nak a polgári perhez való becsatolása : «használat» valamely kötelezettség létezésének vagy nemlétezésének bizonyítására. A vádlott büntetőjogi felelőssége megállapításának szempontjá­ból közömbös tehát, hogy az okiratot a polgári perben nem maga a vádlott, hanem az ő jelenlétében perbeli képviselője csatolta be, valamint az is, hogy ez a becsatolás önként vagy bírói felhívásra történt-e. = V. ö. a fennebb 22. sorszám alatt közölt határozatot. 50. A hamis tanuzásnak a bíróságon kívül tett be­ösmerése nem eredményezi a tanú büntetlenségét. (Kúria 1930. nov. 11. B III. 1529/1930. sz.) Indokok .... A tényállás szerint a vádlott a polgári perben tett tanú­vallomása után pár hét múlva — a polgári per végbefejezése előtt — meg­tudta, hogy hamis vallomást tett és ezidőtől fogva férjének, anyjának állan­dóan lelkiismeretfurdalásáról panaszkodott és a sértettet ez idő óta gyakran sürgette a feljelentés megtételére ; végre is kéréseit hiábavalónak látva, fel­jelentést tett önmaga ellen a kir. ügyészségnél. A Btk. 225. § szerint hamis tanuzás miatt csak az nem büntettetik, aki hamis tanuzását az illető hatóságnál visszavonja, mielőtt ellene feljelentés történt vagy a bűnvádi eljárás megindíttatott és mielőtt hamis tanuzásából másra hátrány háramlott volna. A vádlottnak férje, anyja és a sértett előtt — tehát a bíróságon kívül — tett beismerése nem tekinthető hamis tanuzásának a hatóságnál történt visszavonásnak és így ez az ő büntethetőségét nem is szünteti meg. De nem eredményezi a vádlottnak a büntetlenségét önfeljelen­tése sem, mert az önfeljelentést a vádlott a polgári per jogerős befejezése után tette. = Ugyanígy Kúria : BDtár XI. 171. 51. A bűnsegéd cselekménye akkor is a Btk. 285. § 2. bek. 2. tétele szerint minősül, ha csak a tettes követte el nyereményvágyból a magzatelhajtást. (Kúria 1931. jan. 16. B IV. 2311/1930. sz.) Indokok .... Nem kerülte el a kir. Kúria figyelmét az, hogy az alsó­bíróság L. és R. vádlottak cselekményét a Btk. 285. § 2. bek. 2. tétele helyett a 285. § 1. bek. 1. tétele szerint minősítette, holott a tényállás szerint K. Etel vádlott cselekményeért 50 P-t kapott és ezt L. vádlottal való megegyezés után R. vádlott fizette ki, miből következőleg K. Etel vádlott — mint az helyesen meg is állapíttatott — cselekményét nyereségvágyból követte el,

Next

/
Thumbnails
Contents