Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntvénytár. 29 be sem jelentetett, vagyis ha ez az ítéletrész jogerőre emelkedett : az hivatalból az ítéletet egyéb része ellen bejelentett perorvoslat kapcsán sem vizsgálható felül. Ez alól csak egy kivétel van, t. i. az, ha a felülvizsgálati bíróság oly semmisségi okot észlel, amelynek alapján az ítélet egy perorvoslattal élő másik vádlott javára megváltoztatandó. (Bp. 387. § ut. bek.) A jelen bűnügyben azonban a kir. törvényszék ítéletének T. Gyuláról rendelkező része ellen perorvoslatot egyáltalában nem jelentettek be és a kir. ítélőtábla ennek dacára hivatalból intézkedett, mégpedig egy oly semmisségi ok (a magánindítvány elkésett volta, vagyis a Bp. .385. § 1. cj pontja) alapján, amelyet a kir. ítélőtábla éppen csak T. Gyula javára látott fennforogni. Nyilvánvaló, hogy a kir. ítélőtábla a törvény megsértésével rendelkezett . . . = Ha tehát a semmisségi panaszt, mint a törvényben kizártat kell visszautasítani, a Kúriának módjában áll a 385. § ut. bek. alapján hivatalból intézkedni. Mendelényi : A perorvoslatok stb. Í1930.) 122. 35. A vádlott és a védő mindegyike önállóan jogosult kérni annak megengedését, hogy semmisségi panaszuknak írásbeli indokolását az ítélet kézbesítésétől számított nyolc nap alatt nyújthassák be. Az egyikük részéről megszerzett kedvezmény a másikra nem hat ki. (Kúria 1930. nov. 11.IB III. 1529/1930. sz.) Indokok : . . . Amint a Bpn. 31. § 1. bek. és a Bp. 383. § II. a) és b) pont értelmében a vádlottat és a védőt egymástól függetlenül külön, önálló perorvoslati jog illeti meg ; éppúgy a Bpn. 31. § 2. bek. és a Bp. 388. § ut. bek. értelmében a vádlott és a védő mindegyike önállóan jogosult kérni annak megengedését, hogy a semmisségi panaszuknak írásbeli indokolását az ítélet kézbesítésétől számított nyolc nap alatt nyújthassák be. Ebből következik, hogy ezt a kedvezményt a vádlott és védő közül csak az veheti igénybe, aki eziránt a semmisségi panasz bejelentésekor kérelmet terjesztett elő. A fellebbviteli főtárgyaláson a vádlott személyesen is jelen volt, de a Bp. 388. § ut. bek.-ben részükre biztosított kedvezményt egyedül a védő kérte, a vádlott azonban nem, s nem is csatlakozott a védője részéről ily irányban előterjesztett kérelemhez, csupán csak az utóbbi által előterjesztett perorvoslathoz. A vádlott tehát nem szerezvén meg a védője által megszerzett kedvezményt, a Bpn. 31. § 2. és a Bp. 388. § 5. bek. értelmében tartozott volna panaszának írásbeli indokolását a kir. ítélőtábla ítéletének kihirdetésétől számított nyolc nap alatt benyújtani. . . = V. ö. a BDtár XX. 22. sz. a. közölt határozatot is. Ezt az újabb gyakorlatot, mint formalisztikusat helyteleníti Mendelényi id. mű 74. és Degré Miklós: BJT LXXVI. 85. 36. Oly esetben, mikor a kir. ítélőtábla a bizonyítás kiegészítése iránt előterjesztett kérelem elutasítása miatt alaki semmisségi okon bejelentett fellebbezést alaptalannak találta, a bizonyításfelvétel elrendelése iránt a