Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Bün tetőjog i Döntvénytár. 7 kezetlénséget, miszerint, a kerítéssel üzletszerűen foglalkozó vádlottat több kerítés megállapítása esetén, se érhesse magasabb büntetés, mint amennyi vele szemben egyetlen bűncselekmény miatt is — megfelelő más minősítő körülmény esetén — kiszabható volna. Kirívó lenne ez a következetlenség főleg akkor, amikor a tettes cselekménye valamely más, a Bn. 45. §-ban meghatározott okból is bűntetté minősül. Mert a törvény az üzletszerűen elkövetett kerítésre is ugyanazt a három évig terjedhető fegyházas tételt állapítja meg, amelyet a Bn. 45. § 1., 2. és 3. pontja, valamint a Bn. 44. § utolsó bekezdése esetében egy bűncselekmény miatt is ki 'lehet szabni. A Bn. 46. § negyedik bekezdésében foglalt esetben (nőnek bordélyházban vagy hasonló üzletben elhelyezés végett külföldre szállítása vagy szállíttatása) pedig ugyanazt az öt évtől tíz évig terjedhető fegyházas tételt, amit ugyanezen törvényhely a visszaeső bűntettesre csupán egy bűncselekmény miatt is kiszabni enged. Ha már most az itt jelzett esetekben a tettesre két vagy több bűncselekmény bizonyul be, akkor reá a bűnhalmazat szabályai szerint a büntetés a Bn. 45. § esetében nyolc évre, a Bn. 46. § negyedik bekezdése esetén tizenöt évre felemelhető ; míg ha ő e mellett a kerítéssel üzletszerűen is foglalkozik, akkor — a törvényes egység elvi álláspontján — a Bn. 45. § szerint minősülő legsúlyosabb esetekben a hároméves fegyháztétel keretében, a Bn. 46. § negyedik bekezdésébe ütköző esetekben pedig az 5—10 éves fegyháztétel keretében kellene maradni akkor is, ha egyébként a súlyosabb büntetési tételt maga után vonó más minősítés is fennforogna. Félreismerése lenne ez a törvénynek, mert sem a törvény, sem a törvényhozó nem akarta azt, hogy az ily bűncselekményekkel üzletszerűen foglalkozó, így a társadalomra jóval veszélyesebb egyén éppen e miatt előnyben részesüljön. Ezek az okok indították a kir. Kúria jogegységi tanácsát arra, hogy a döntés alá bocsátott vitás elvi kérdésre nézve azt az álláspontot foglalja el, hogy a Bn. 45. § 4. pontja szerint minősülő üzletszerű kerítés esetén, ha a vádlott a kerítést több esetben és nem (a védett jogtárgy, a sértett személy ugyanazonossága, valamint a szándék és akarati elhatározás egysége folytán) folytatólagosan követte el, a Btk.-nek az anyagi bűnhalmazatára vonatkozó rendelkezései alkalmazandók. Kelt a kir. Kúria büntető jogegységi tanácsának 1930. évi december hó 5. napján tartott ülésében. Hitelesíttetett a kir. Kúria büntető jogegységi tanácsának 1930. évi december hó 13. napján tartott ülésében. = A Kúria B. I. 3911/1916. számú határozatát BDtár XI. 27. sz. a. közöltük. — BDtár XXIII. 81. : Kerítés esetében az üzletszerűen véghez-