Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

120 Büntetőjogi Döntvénytár. az, aki a mérget az áldozatnak szánt ételbe vagy italba belekeveri, többet tesz, minthogy előmozdítja annak cselekményét, aki az ilykép megmérgezett ételt ölési szándékkal odanyújtja a sértettnek és azt így ennek beadja — mert ő a méregkeveréssel már a halált eredményező — a sértett megölését közvetlenül megkezdő, tehát véghezvihető cselekedetet hajtott végre . . . = V. ö. Kúria EH BHT 391. : A Btk. 309. § alkalmazásában «beadás» alatt nemcsak az értetik, ha a tettes maga viszi a mérget a sértett szájához, de az is, ha a tettes a mérget abból a célból, hogy a kiszemelt egyén tévedésből maga bevegye, akként helyezi el, hogy annak bevevése előrelátása szerint megtörténik (BDtár III. 52.). — V. ö. a jelen kötetben 66. sorszám alatt közölt határozatot is. 201. Az erőszak a zsarolásnál nem a teljes lenyűgözés, az ellenállásra tehetetlen állapotba való erőszakolás érielmében veendő. I. (Kúria 1931. máj. 5. B I. 8113/1930. sz.) Indokok : ... Az a tény, hogy a vádlott a sértett füléből a fülbevalót kitépte s azt csak abban az esetben nyilatkozott hajlandónak visszaadni, ha a sértett a vádlottnak nála maradt ingóságait (ruhanemüek és iratok) kiadja, a zsarolás megállapításához szükséges erőszak fogalmát megvalósítja, mert zsarolás esetében az erőszak nem a teljes lenyűgözés, az ellenállásra tehetetlen állapotba való erőszakolás értelmében veendő, hanem mint a fizikai erőnek a megtámadott személy ellen ennek testét érintő alkalmazása, azért, hogy a megtámadottat vagyoni haszon elérésére irányuló célból valaminek cselekvésére, eltűrésére vagy elhagyására kényszerítse . . . II. (Kúria 1931. máj. 15. B IV. 6701/1930. sz.) Indokok : . . . A sértett a lopást elkövető vádlottnak azonnali hatállyal felmondott és őt távozásra felszólította, mire a vádlott 15 napi felmondási időre járó bérét követelte olymódon, hogy a cselédszobába bezárkózott és onnan csak 20 P kifizetése után távozott. Helyesen vonta le a kir. ítélőtábla azt a következtetést, hogy vádlott a felmondási időre járó bérének megfizetésére a sértettet erőszak alkalmazásával, tehát jogtalanul kényszerítette... III. (Kúria 1931. ápr. 23. B IV. 4447/1930. sz.) Indokok ; . . . Tekintve, hogy az építővállalat a pótmunkák folytán szükségessé vált újabb megállapodást több ízben hiába sürgette az építtető sértettnél, az ajtók és ablakok kivételében megnyilvánuló erőszak, amely a beköltözést lehetetlenné tette s így közvetve a sértett személyét érintette, a vádlott által képviselt vállalat feltételeinek megfelelő megállapodás kikényszerítésére irányult és célja az építővállalat követelésének biztosítása, tehát vagyoni haszonszerzés volt. Minthogy pedig a mód, amellyel a vádlott vagyoni érdekének előmozdítását elérte, jogtalan volt, nem tévedett a kir. ítélőtábla, midőn a vádlott bűnösségét megállapította . . . = Elítélések: A pincér a sértett kalapját visszatartotta kávéházi tartozás fejében (BDtár XI. 178.). A fuvaros visszatartotta a szállított bútort