Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

104 Büntetőjogi Döntvénytár. lőzhető, mert nem tételezhető föl, hogy a törvényhozás az 1921 : III. tc. megalkotásakor a Btk. fenti §-aiban foglalt álta­lános rendelkezésekkel ellentétben a 9. §-ban foglalt rendelkezés­sel kizárni akarta volna azt, hogy a bíróság, ha az 1921 : III. tc. alá eső valamely vétség miatt hat hónapnál rövidebb tartamú fogházbüntetést állapít meg, esetleg mellőzhesse a mellék­büntetés kiszabását. Ennek előrebocsátása után a kir. Kúria jelen esetben is a bírói mérlegeléstől és belátástól függő kérdésnek tartván azt, hogy a vádlott al szemben alkalmaztassék-e a kitiltás, arra a meg­győződésre jutott, hogy miután a vádlott már régebb idő óta él Magyarországon, itt családot is alapított, magyar honos­ságért is folyamodott s az eset egyéb körülményei sem olyanok, amelyek állambiztonsági szempontból indokolttá tennék ki­utasítását, a mellékbüntetés kiszabása mellőzendő . . . = Kiterjesztő magyarázat a 3. és 15. számú JEH-ok szellemében (V. ö. Mendelényi fejtegetéseit id. mű 58., 59. 11.). 177. A Bp. 385. § 2. pont alapján lehet semmisségi panasszal élni a miatt, hogy az alsóbíróság a gondatlanság által okozott emberölés vétsége esetében a. vádlottat az ápolónői foglalkozás gyakorlatától végképpen eltiltotta. (Kúria 1931. máj. 6. B I. 1520/1931. sz.) Indokok : . . . Alapos a védő semmisségi panaszának a Bp. 385. § 2* pontra alapított része annyiban, amennyiben a kir. ítélőtábla a vádlottat az ápolónői foglalkozás gyakorlatától végképpen eltiltja. A vádlott ugyanis — az ő működését ellenőrző kórházi orvosoknak egybehangzó elismerése szerint — az esetet megelőző, két évet meghaladó idő alatt pontos, lelkiismeretes, meg­bízható ápolónő volt, aki ellen addig panasz soha fel nem merült s így az eset alkalmával tanúsított gondatlan eljárása nem tekinthető oly szokásos vagy természetében rejlő hanyagságnak vagy felületességnek, amely indokolttá tenné a foglalkozástól végképpen való eltiltást. Az eltiltást a közérdek szem­pontja bizonyos időre indokolja ugyan, de a kir. Kúria ezt az időtartamot három évre korlátozandónak találta . . . = Kúria : A 385. § 2. pont alá eső semmisség, ha az alsóbíróság a vád­lottat (291. §) — jóllehet fennforogtak az ily intézkedés feltételei — nem til­totta el műtőorvosi foglalkozásától (BDtár XXIII. 112.). V. ö. BDtár XXIV. 15. 178. Ahhoz, hogy a kiáltott előzetes fogvatartás a Bp. 576. § alkalmazásában ártatlanul elszenvedettnek legyen tekinthető, szükséges az, hogy a kártalanítás alap­jául jelhozott körülmény a jelmentő ítéletből kétségtelen bírói megállapítás erejével tűnjön ki, vagy pedig az ügy adataiból kétséget kizáró módon meg legyen állapítható.

Next

/
Thumbnails
Contents