Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

86 Büntetőjogi Döntvénytár. Indokok- .... Igaz ugyan, hogy az eladó a vádlott által megvett írógépre a tulajdonjogát a vételár teljes kifizetéséig fenntartotta s így az írógép a vádlottra nézve idegen ingó dolgot képezett, azonban a Btk. 414. §-ban írt bűncselekmény elbírálásánál nem ez, hanem az a lényeges, hogy a vádlott által ily feltételek mellett megvett írógép a hitelezők érdekében elrendelt csőd szempontjából a vádlott vagyonához tartozó értéket képez-e vagy sem. Nem kétséges azonban, hogy a vádlottat már egy vételárrészlet lefizetése által is a tulajdonjog fenntartása mellett vásárolt ingóhoz vagyoni érdek fűzi. és mivel az eladó a hátralékos vételárrészleteket mint csődhitelező érvényesítheti vagy az írógép iránti tulajdonjogának érvényesítése végett mint jogosított hitelező felléphet, az írógép — mint a vádlott ellen elrendelt csődtömegébe vonható tárgy — a vádlott vagyonához tartozó ingóságnak tekintendő. Ezért a vádlottnak, mint vagyonbukottnak az a cselekménye, hogy az írógépet a csődleltározás elől elrejtette, a hitelezők megkárosítása céljából történt s így a Btk. 414. § 1. pontban írt csalárd bukást kimeríti. . . 152. Tulajdonjog fenntartásával vásárolt ingóság jogellenes eladása esetében a sikkasztás minősítésénél az a vagyoni érdek irányadó, amely az eladót az általa eladott ingósághoz fűzte. (KÚIia lg31< ápr 15 B j 6261/1930. sz.) Indokok : ... Az elsikkasztott ingóságnak a tulajdonjogot fenntartó eladó szempontjából figyelembevehető értéke nem lehet magasabb annál a vagyoni érdeknél, amely az eladót az általa eladott ingósághoz fűzte. Márpedig a tényállás szerint a vádlott az általa 360 P-ért megvett aranyórára 250 P-t a cselekmény elkövetését megelőzően lefizetett, úgyhogy az eladó vagyoni érdeke a cselekmény elkövetése idején 110 P erejéig állott fenn, vagyis az elsikkasztott ingóságnak az eladó szempontjából számítható értéke 110 P-t tett ki Nyilvánvaló, hogy a cselekmény minősítése szempontjából is csak ez az érték vehető figyelembe . . . 153. Felmentés a tiltott közlés vétségének (Fb. 13. §) vádja alól, mikor a cikkíró nem bírt tudomással a felöl, hogy fiatalkorú elleni bűnügyben megtartott tárgyalás anyagát közölte. ^Kúria 1931> mam 23> B j i68/1931 SZ-) 154. Felmentés a Btk. 359. §-ban meghatározott bűntett vádja alól, mikor a vádlott abban a tévedésben volt, hogy amikor ő a lefoglalt tárgyak becsértékét tetemesen meghaladó összeget fizetett a végrehajtató kezéhez, ekkor a lefoglalt ingóságok megfelelő része felett — a hatósági zár feloldása nélkül is — visszanyeri az intézkedés /í°9áL (Kúria 1931. márc. 18. B II. 6136/1930. FZ.)