Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

5-2 Büntetőjogi Döntvénytár. széki orvosok a vádlott elmebaját ideiglenesnek és elmúlónak véleményezik, a kir. törvényszéket a rendelkező rész értelmében való eljárásra kellett utasítani. . . = L. a 42. sorszám a. határozatot is. 47. Tollhiba kiigazítása címén nem -pótolhatók az oly hiányok, tévedések és elnézések, amelyek a határozat lényeges részei. ^Kúria 1928 dec_ 7_ B j 6507/1928. sz.) Indokok : . . . A Bp. 443. §-a alapján csak név, szám és más e féle nyilvánvaló hibák javíthatók ki és ezen rendelkezés elvi alapján áll a II. Bn. 35. §-a is, amely a kijavítás lehetőségét szintén csupán a szabadságvesztés kezdőnapjának megállapítására vonatkozó nyilvánvaló hibák kiigazítására terjeszti ki. A büntetés felfüggesztésére vonatkozó döntés azonban oly lényeges része az ítéletnek, amely a Bn. 10. §-a értelmében még semmisségi panasznak is tárgya lehet, amelynek hiánya tehát nyilvánvaló tollhibának nem minősíthető s így a Bp. 443. §-a alapján nem is pótolható . . . = L. BDtár XXI. 22. 48. Újrafelvételi ügyben az anyagjogi felülvizsgálat lehetőségének feltétele az, hogy a tényállás megfelelően változott légyen. Ennek hiányában a Kúria az anyagi törvény alkalmazása szempontjából újra ugyanazt a tényállást vizsgálná felül. Kuria 1928 dec- 4> B n. 6837/1928. sz.) Indokok : . . . V. Alajos az alapítéletekkel a Btk. 281. §. 2. bekezdése szerint minősülő szándékos emberölés bűntette miatt jogerősen egyévi és hathónapi börtönre ítéltetett. Az elítélt az újrafelvételi új bizonyítékok alapján a Bp. 446. §. 3. pontjára figyelemmel kérte azzal, hogy ő a vádba tett cselekményt jogos védelemben követte el. Az újrafelvétel azonban az alsóbbfokú bíróságok ítélete szerint eredményre nem vezetett, mert az alapperbeli tényállás nem változott meg, sőt nem is módosult. A kir. Kúria a Bpn. 33. §. 3. bekezdése értelmében határozatát a kir. ítélőtábla által valóknak elfogadott tényekre köteles alapítani. Újrafelvételi ügyben pedig az anyagjogi felülvizsgálat lehetőségének feltétele az, hogy a tényállás megfelelően változott légyen ; mert ha ez hiányzik, — mint a jelen esetben is —