Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

4í Büntetőjogi Döntvénytár. igazgatás valamely ágába tartozó teendőknek teljesítésére különös megbízatásánál fogva kötelezve van. Már pedig az kétségtelen, hogy a m. kir. posta állami igazgatási feladatot teljesítő intézmény, mely a levelek és egyéb postai küldemények szállításával és kézbesítésével az állam gondozó igazgatási teendőjét teljesíti. Kétségtelen továbbá az is, hogy a postamesternek azon ténye, hogy — bár a saját átalányának terhére — kisegítő alkalmazottakat fogad fel s azokra bízza a postai szolgálat egyes mozzanatainak (pénzfelvétel, csomagszállítás) elvégzését, olyan különös megbízatásnak tekintendő, aminő a Btk. 461. §-ában említve van. Nem rontja le ennek a megbízatásnak ezt a jelentőségét és súlyát az a körülmény, hogy az ekként alkalmazott egyén fizetését nem az államkincstártól húzza s hogy az alkalmazó postamester is csak szerződéses viszonyban áll az államkincstárral, mert ezek a körülmények nem érintik az általa végzett államigazgatási funkció természetét és jogi minőségét, tehát etikai tartalmát. Annak folytán tehát, hogy a postamester az államkincstárral, vagyis az állammal szerződést kötött, amely szerint köteles a postai és távírda, esetleg távbeszélő szolgálatot a fennálló hivatali utasítások értelmében ellátni s annak folytán, hogy a postamester az általa vállalt eme teendők egy részének teljesítésére segéderőket fogad fel, akik fogadalmat tesznek s akiknek felvételét a postaigazgatóság jóváhagyja, ez utóbbi alkalmazottak és az állam között létrejön az az etikai kapcsolat, amely a büntetőtörvények szempontjából olyannak tekintendő, mint a rendes közhivatalnoki viszony. Merőben téves s a Btk. 461. §-ának teljes félreértésén alapul tehát az eljárt bíróságoknak az az álláspontja, hogy a sértett postakiadó (kezelő) nem töltött be közhivatalnoki jogkört, hanem csak egyszerű magánalkalmazottja volt ? postamesternek . . . = ^Ugyanígy BDtár XVIII. 48. 38. Hatóság előtti rágalmazás elkövetési helye az, ahol a feljelentés beadatott. (Kúria 1928 nov. 28. B I. 7143/1928. sz.) Indokok : . . . A Bp. 16. §. szerint bűnvádi eljárásra rendszerint az a bíróság illetékes, amelynek területén a bűncselekmény elkövetve volt.