Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

42 Büntetőjogi Döntvénytár. 36. A szándék nem más, mint annak tudata é előrelátása, hogy a szabad akarattal tervbe vett cselekmény a köztapasztalat szerint milyen eredményre fog vezetni vagy vezethet. (Kúria 1929 jan. 31, B III. 7994/1928. sz.) Indokok : . . . A valónak elfogadott tényállás szerint B. Antal vádlott a több ember összejövetelére használt községházán lévő irodahelyiségben, K. József segédjegyző által használt íróasztal fiókjából, lopott kulcs segélyével, állatforgalmi adó címén begyült 250 P-t ellopott s hogy a lopást elleplezze, az íróasztalt s a rajta levő iratokat akkor, amikor az irodahelyiségben senki sem tartózkodott, petróleummal leöntötte s meggyújtotta, azonban a petróleum egészben még sem lobbant lángra, hanem csupán füstölt s az íróasztal nem fogott tüzet, csupán kevés szárazpapír hamvadt el, közben pedig a petróleum szagának terjedése folytán a cselekményt fölfedeztek, s így bár a tűzveszély lehetősége közel állott, azonban nagyobb baj mégsem támadt. Az alsófokú bíróságok az íróasztalnak petróleummal való leöntését és meggyújtását a váddal szemben ingó vagyon rongálásának minősítették azzal az indokolással, hogy a vádlottnak nem az volt a célja és így szándéka, hogy a helyiséget^ esetleg épületet fölgyújtsa, hanem csak az, hogy a lopás fölfedezését meghiúsítsa. Minthogy azonban a bűnvádi eljárás megindítása céljából magánindítvány nem tétetett, a Btk. 418.. §-ában leírt cselekmény nem büntethető. Az alsófokú bíróságoknak ez a jogi álláspontja téves. A vádlott célzata és indító oka nem azonos a szándékkal. Ez utóbbi szempontjából irányadó annak tudata és előrelátása, hogy a vádlottnak szabad akarattal tervbe vett cselekménye a köztapasztalat szerint milyen eredményre fog vezetni vagy vezethet. Már pedig a vádlott tudta, hogy az íróasztalon kívül a helyiségben más berendezési irodai, könnyen tüzet fogó tárgy is van, hogy az íróasztaltól meggyulladhatnak a berendezési tárgyak, az ablakkeretek, a padló, az ajtó stb., szóval a helyiségben lévő minden éghető tárgy s a belső tűz könnyen átterjedhet az egész épületre. Midőn tehát a vádlott akaratát olyan cselekményre irányította, melynek eredményeképpen képzete előtt világosan állott az a lehetőség, hogy az egész helyiség éghető anyaga megég, hogy ennek folytán az épület is leég vagy leéghet,.