Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

Büntetőjogi Döntvénytár. 39 32. A Btk. 227. §-áriak alkalmazása szempontjából a csendőrörs előtti vádolás a hatóság előtt történtnek tekintendő. (Kúria 1929 jan 29 B m 8040/1928. sz.) = Ugyanígy Kúria EH BHT 607., BDtár XI. 175. 33. Ha több ember ellen elkövetett szándékos emberölés állapíttatik meg, ezeket a Btk. 280. §-a szerint egy összefoglalt bűncselekménybe kell olvasztani, tekintet nélkül arra, hogy az ölési szándékkal végrehajtott cselekmény eredményes volt-e vagy pedig csak kísérlet maradt. Az így összefoglalt e bűncselekménynek kísérlete csak az esetben állapítható meg, ha valamennyi szándékos emberölés csak kísérlet maradt. (Kúria 1929 jan. 15. B II. 7076/1928. sz.) Indokok : . . . Az alsóbíróság abból indult ki, hogy a Btk. 280. §-ának az az esete, amely több emberen elkövetett szándékos emberölésről rendelkezik és ezeket egy összefoglalt bűncselekménybe olvasztja, csak akkor alkalmazható, ha az ölési szándékkal végrehajtott cselekmény mindenik esetben halált eredményez, avagy ha az mindenik esetben csak kísérlet marad. De nem alkalmazandó ez a §. akkor, amikor — mint a jelen esetben — egy bevégzett szándékos emberölés egy vagy több ugyané bűntett kísérletével áll halmazatban. Ez a felfogása téves. Való ugyan, hogy a Btk. 280. §-a szerint akkor büntettetik az itt meghatározott büntetéssel a szándékos emberölés, ha azt a tettes «több emberen követte el». Ámde ha figyelembe vétetik, hogy a Btk. különös része mindenütt csak a bevégzett bűncselekmény ismérveit jelöli meg és ha figyelembe vétetik az az ok, amiért a törvényohzó e §-nál a több emberen elkövetett szándékos emberölést egy egységes bűncselekménnyé olvasztotta, akkor nyilvánvaló, hogy ez a megkülönböztetés a törvény téves értelmezésén alapszik, és nyilvánvaló, hogy mindannyiszor, amikor több ember ellen elkövetett szándékos emberölés állapíttatik meg, ezeket a Btk. 280. §-a szerint egy összefoglalt bűncselekménybe kell olvasztani, tekintet nélkül arra, hogy az ölési szándékkal végrehajtott cselekmény eredményes volt-e vagy pedig csak kísérlet maradt. Az irányadó tényállás szerint pedig a vádlott szándéka minden esetben ember életének kioltására irányult ; ez a