Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

Hü ntetőjogi Dönt vénytár. i j A Bp. 43. §-ának első bekezdése szerint ugyan a. fő- és a pótmagánvádló a vád képviselete körül általában véve a kir. ügyészség jogait gyakorolják s így — eltekintve a vádra jogosultság alapjától — a pótmagánvádlónak perbeli állása megegyezik a főmagánvádlóéval, de az újrafelvételi*' nézve különbség van ;i két vádló perjogi hatásköre között. Amíg ugyanis a főmagánvádló a vádlott bűnösségének megállapítása végett ugyanolyan feltételek alapján kérheti a/ újrafelvételi. mint a kir. ügyészség (Bp. 449. §.), addig a pótmagánvádló a Bp. 43. §-ának utolsó bekezdése értelmében egyáltalában nem kérheti az eljárás újrafelvételét. Ez utóbbi rendelkezésnek törvényhozási indoka az, hogy ha már a kir. ügyészség a vád képviseletének megtagadásával é« a bíróságok is egybehangzókig kimondották a sértett feljelentéserői, hogy annak nincs elegendő alapja, akkor teljesen igazolt őt elzárni attól, hogy még újrafelvét el útján is zaklathassa a terheltet és a bíróságokat. A Bp. 43. §-ának utolsó és a 449. §-ának első bekezdéséből tehát kétségtelen, hogy a Bp. az újrafelvételi eljárásban a sértettnek pótniagánvádlói szereplését egészen ki akarta zárni. A törvényhozónak ezzel az akaratával helyezkednék szembe az az álláspont, amely ugyan az újrafelvétel indítványozásánál kizárja a pótmagánvádlót, de másrészről elismeri az ő jogát az újrafelvételi eljárás folytatásának szorgalmazására. Nem lehet ezt az álláspontot alátámasztani a Bp. 462. §-ának hatodik bekezdésében foglalt azzal a rendelkezésével sem, amely szerint az újrafelvételi eljárás során hozott ítélet ellen a 383.. illetőleg 430. §-okban (az utóbbi helyébe a Bpn. 31. §-a lépett) megnevezettek ugyanazokkal a perorvoslatokkal élhetnek, amelyeknek más ítéletek ellen helyük van, mert a sértettnek a Bp. 383. §-a s a Bpn. 31. §-a alapján sincs fellebbviteli joga oly esetben, amikor azt a törvénynek különleges más rendelkezése kizárja. így pl. nem élhet fellebbvitellel a bűnösség kérdésében a sértett a csak felhatalmazás vagy kívánat alapján üldözhető bűncselekmények tárgyában hozott ítéletek ellen sem. mert ezek tekintetében — a Bp. 2. §-ának harmadik bekezdése értelmében — kizárólag a kir. ügyészség jogosult a vád képviseletere. melynek fogalma alá esik a perorvoslati jog gyakorlása is. Ha tehát nem lehet szerepe a pót magánvádlónak az újrafelvételi eljárás indítványozásánál, tehát megindításánál, nem gyakorolhat vádlói jogokat ezen eljárás későbbi folyamán sem s így perorvoslat alakjában sem. Mindezekre tekintettel, a határozat értelmében kellett dönteni. j-. .