Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

Bü a tetőjog i Dönt vény tát: 3 III. A Bp. egész szelleme és rendszere az egyéni szabadságjogok iránti tiszteleten alapul. Ebből folyólag a törvény számos intézkedést tartalmaz az eljárásnak lehető gyors lefolytatása iránt s e cél biztosítása érdekében rövid határidőket állapít meg a felek, különösen pedig a vádló egyes perbeli cselekményeire. Ilyen rendelkezések vannak a Bp. 7. §-ának 3. bekezdésében (záros határidő kitűzése magánjogi kérdésre vonatkozó külön eljárásra), a 11. §-ában (amely szerint a Bp.-ba megállapított határidők csak a külön meghatározott esetekben hoszszabbíthatók meg), a 42., 101. és 128. §-aiban, amelyek szerint a sértett nyolc nap alatt köteles a pótmagánvád képviseletének átvételére jelentkezni, a 129. §-ban, mely a vizsgálat folytatása iránti kérelem előterjesztésére 15 napot tűz ki, 254. §-ában. amely — bár szankció nélkül — még a'kir. ügyészt is kötelezi, hogy a vádiratot a vizsgálat befejezését közlő értesítéstől számított 15 nap alatt adja be, továbbá 276. §-ában, amely a magánvádlóra nézve tartalmaz hasonló, de jogkövetkezményeket is magában foglaló rendelkezéseket s végül a 277. és 278. §-aiban is. Mindezen rendelkezésekből a törvényhozásnak az az akarata tűnik ki, hogy az eljárás — különösen az előkészítő szakban — lehető gyorsan folyjék le s hogy a terhelt ne legyen hoszszabb ideig bizonytalanságban s egy folyamatban levő eljárás súlya alatt különösen akkor, ha a kir. ügyészség a vád képviseletére elegendő okot fennforogni nem lát, mely esetben a további eljárástól eredmény rendszerint alig várható. Amikor tehát a törvény értelmében a sértett úgy a feljelentési szakban (Bp. 42. §-a), mint a nyomozási (101. §-a) és vizs~ gálati szakban (128. §-a) a vád képviseletének átvételére a vonatkozó értesítés vételétől számított nyolc napon belül köteles jelentkezni, amikor a Bp. 276. §-ának első bekezdése értelmében a magánvádló a vizsgálat befejezését közlő értesítéstől (129. §.) számított 15 nap alatt köteles a vizsgálóbírónál a vádiratot benyújtani vagy a -vizsgálat kiegészítését indítványozni (mert ellenkező esetben úgy tekintendő, mint aki a vádat elejtette), akkor, még ha a törvényben nem is volna külön rendelkezés arról, hogy a vizsgálóbírónak a pót magán vádlót a vizsgálat iránti indítványnak záros határidőn belül beadására szintén fel kell hívni, a törvénynek ezt az esetleges hézagát egy a törvény szellemében kifejlődő gyakorlat csakis akként pótolhatja, hogy a terhelt egyéni szabadságának és polgári jogainak a magánvádló esetleges zaklatásaival szemben megadja azt a jogvédelmet, melyet a törvény fentidézett szakaszai az eljárásnak nemcsak egész folyamán, de még ugyanazon szakában is megadnak. í*