Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

112 Büntetőjogi Döntvénytár. ménye módot ad a kir. ügyésznek arra, hogy az ügyészí meg­bízott, — a kir. főügyésznek arra, hogy a kir. ügyész s végül a koronaügyésznek arra, hogy a kir. főügyész által elmulasztott perorvoslatot az ellenérdekű fél perorvoslatához való saját csat­lakozásával pótolja. A II. Bn. 29. §-ából kitűnőleg ugyanis csak az ellenérdekű jogosultnak joghatályosan bejelentett perorvoslatához lehet csatlakozni s a csatlakozást annál a bíróságnál kell bejelenteni, amely a perorvoslat felől határoz. Ez a rendelkezés helyesen akként magyarázandó, hogy a kir. ügyész csak a kir. járásbíróság ítélete, a kir. főügyész csak a vádlott vagy védő által a kir. törvényszék ítélete ellen hasz­nált fellebbezéshez, a koronaügyész 'pedig csak a kir. ítélőtábla ítélete ellen a vádlott vagy védő által bejelentett semmisségi panaszhoz csatlakozhatik. Ha megadatnék a jog a koronaügyésznek arra, hogy olyan­kor is csatlakozhassék a vádlott vagy védő semmisségi panaszá­hoz, amikor a kir. ügyész — vagy csatlakozással a kir. főügyész — nem fellebbezett a kir. törvényszék ítélete ellen, akkor a csatla­kozás tulajdonképpen nem semmisségi panaszhoz, hanem feleb­bezéshez történnék, akkor a koronaügyész csatlakozása lényegé­ben fellebbezés volna a kir. törvényszék ítélete ellen s a kir. Kúria tulajdonképpen nem a kir. ítélőtáblának, hanem a kir. törvény­széknek ítéletét vizsgálná felül s a kir. Kúriának olyan jog­kérdéseket kellene eldöntenie, amelyek vizsgálatával a kir. ítélő­tábla megfelelő perorvoslat hiányában nem is foglalkozhatott. Mindez pedig végeredményében a felülvizsgálati hatáskörök összezavarására vezetne, ami pedig a fentiek értelmében a II. Bn. szerint is ki van zárva. Éppen ennek elkerülése végett rendeli a II. Bn. 29. §-ának első bekezdése, hogy a csatlakozást a bejelentett perorvoslat felől határozó bíróságnál a perorvoslat tárgyában tartott tárgya­lás vagy tanácsülés megkezdése előtt nyolc nappal kell írásban bejelenteni s hogy a csatlakozásban csak olyan okok alapján lehet a határozatot megtámadni, amelyek alapján annak idején perorvoslatot lehetett volna bejelenteni. Ezen rendelkezés alapján akkor, ha a kir. főügyész a fenti határidőnél későbben, esetleg csak a fellebbviteli főtárgyaláson jelent be csatlakozást, ezt, mint elkésettet, a kir. ítélőtáblának vissza kell utasítania. A törvény ezen határozott rendelkezésének érvényesülését hiúsítaná meg annak megengedése, hogy mikor a kir. főügyész elmulasztotta a csatlakozást vagy azzal elkésett, amikor tehát a kir. ügyészség nevében gyakorolható csatlakozási jog már

Next

/
Thumbnails
Contents