Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

106 Büntetőjogi Döntvénytár. termék terjesztőjének felelősségre vonása ellenkezik a St. alapvető rendelkezéseivel, nevezetesen a terjesztés szabadságának a St. 1. és 9. §-aiban s a fokozatos felelősségnek a St. 33.-36. §-aiban lefektetett elvével. (Kúria 1929 jún. 5. B I. 1205/1929. sz.) Indokok : ... A semmisségi panasz szerint téves a cselekménynek az 1921 : III. tc. 2. §-a szerint való minősítése, mert a vádlott csupán terjesztette az «Új földreform* című röpiratot, a terjesztés miatt pedig a vádlott a St. értelmében legföljebb sajtórendészeti vétség címén ítélhető el, de el nem ítélhető sajtóbűncselekmény miatt. Ez a panasz alapos. A kir. ítélőtábla ítélete szerint a vádlott a Btk. 172. és 173. §. alá eső izgatást és az 1921 : III. tc. 7. §-a alá eső vétséget azáltal követte el, hogy a proletárdiktatúra létesítésére irányuló mozgalommal kapcsolatban az általa ismert tartalmú «Új földreform)) című röpiratot terjesztette, amely röpiratnak az ítéletben idézett kitételei a fenti bűncselekmények tényálladékát tartalmazzák. Ez az álláspont téves, mert ellenkezik a St. alapvető elveivel. Ha ugyanis az «Uj földreform* című röpiratnak az alsófokú ítéletekben idézett kitételei tényleg megvalósítják az izgatás és nemzetgyalázás tényálladéki elemeit, akkor, — tekintettel a St. 32. §-ára — nyilvánvaló, hogy miután magában a nyomtatvány tartalmában foglaltatik a bűncselekmény, a nyomtatvány közzététele s terjesztése által sajtóbűncselekmény lett elkövetve. Az izgatás elkövetésének a Btk. 171. §-ában megemlített egyik módja t. i. a nyomtatvány terjesztése, nem jelent egyebet, mint azt, hogy a törvényhozó kifejezni akarta azt, hogy az izgatás nem csak szóval, hanem nyomtatvány útján is elkövethető. Minthogy pedig nyomtatványról sem sajtórendészeti, sem sajtójogi szempontból nem szólhatunk mindaddig, míg a kinyomatott irat a nyilvánosságnak át nem adatott , vagyis terjesztése meg nem kezdetett, a terjesztés módjai pedig a St. 8. §-ában vannak felsorolva, kétségtelen, hogy a Btk. 171. §-ában említett terjesztés kitétele alatt nem érthető más, mint a nyomtatvány közzétételét megvalósító egyik mozzanat, amelynek azonban nem sajtójogi, hanem csak sajtórendészeti szempontból van jelentősége. A terjesztő ugyanis a St. 33—36. §-ai értelmében nem vonható felelősségre az általa terjesztett sajtóterméknek tartalma miatt, mert ez lényegileg a köztörvényi felelősségnek az alkalmazását jelentené, amit pedig a Btk. Élt.-nek a St.