Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

Büntetőjogi Döntvénytár. 61 vádlott látta, hogy a sértett, a másodszori tülkölés alkalmával zavarba jött, az iránt, hogy a gépkocsi elől mi módon térjen ki és ez okból tétovázva az út közepén megállott, a vádlottat a rendelet értelmében megkövetelt állandó figyelem és elővigyázat arra kötelezte, hogy a tétovázó sértett előtt a gépjárművet kellő időben és módon lefékezze, a járművet megállítsa, mert kellő elővigyázat mellett előre láthatta, hogy az elgázolást csak ily módon akadályozhatja meg. A vádlott azonban ezt elmulasztotta: sőt a gépjármű kellő lefékezéséről sem gondoskodott, mi kitűnik abból, hogy a gépkocsi, — az elgázolásban megnyilvánult súlyos akadály dacára is — még 8—10 lépés távolságig haladt, ami a vádlott által vitatott lassú haladás és teljes lefékezés mellett be nem következhetett volna. A valónak elfogadott tényállás adataiból tehát a kir. Kúria azt a következtetést vonta le, hogy a vádlott foglalkozása szabályainak megsértésével és ebben megnyilvánult gondatlanságával okozta a sértett elgázolását . . . = Gépkocsivezető büntetőjogi felelősségére vonatkozó újabb határozatok : A kocsivezetőnek — sorompóhoz közeledve — sötét időben fokozottan kötelessége a figyelés és a lassítás; foglalkozása szabályainak megszegése nyilvánul abbanr hogy kellő időben nem lassított és csak öt lépésnyire fékezett (B III. 6575/1926.). A menetsebességnek minden körülmények között olyannak kell lennie, hogy a kocsivezető az autót a szükséghez képest bármikor megállíthassa (B III. 3912/1927.). Soffőrnek az utcakeresztezésnél gondolni kell arra, hogy találkozik a keresztutcából kijövő járművel; ezért feltétlenül lassítania kell (B I. 3733/1926.). Soffőrnek számolnia kell azzal, hogy a gépkocsi zaja és száguldása a vele egyirányban haladó vagy vele szembejövő lovakra vadító hatást gyakorol; ezért nem szabad lovak mellett ezeket nyugtalanító sebességgel haladni (B II. 3070/1925., B I. 1259/1926., B III. 1413/1926.). Soffőrnek oly utcában, ahol villamosközlekedés is van, gondolnia kell arra, hogy a villamos-megállóhelyekről az emberek minden percben áthaladhatnak az utca gyalogjáróira; ezért csak oly sebességgel haladhat az autó, hogy a soffőr minden pillanatban feltétlenül ura legyen annak (B I. 2692/1926.). Gondatlanság nyilvánul abban, hogy az autó hivatásos vezetője átengedte a vezetést a mellette ülő oly egyénnek, aki a gépkocsi vezetésére jogosító képesítő vizsgát le nem tette (B II. 7443/1926.). Eltiltás három évre az autóvezetéstől, mikor a vádlott soffőr ittas állapotban a megengedettnél sebesebben vezette az autót, amely egy utcakanyarodásnál felszaladt a járdára és elütötte a járókelők egyikét (B III. 3016/1926.). Eltiltás végleg az autóvezetéstől, mikor a vádlott oly autót, amelyen síp vagy másféle jelzőkészülék felszerelve nem volt, Budapesten a szűk várbeli utcákon 30—40 km sebességgel vezetett a kanyarodónál is, amivel szemben a járókelőknek minden óvatossága hiábavaló (B III. 4890/1925.). 40. Az üzleti életben a tisztesség, a jó erkölcsök feltételezése s az ebből folyó bizalom az ügyletek gyors lebonyolítása érdekében elkerülhetetlenül szükséges; aki tehát ezzel tudatosan és a saját haszna