Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

•58 Büntetőjogi Döntvénytár. 37. Az 1928. évi március hó 1. napján kelt kegyelmi elhatározás kiterjed a Btk. VI. fejezete alá eső oly izgatásra is, amely az 1912: LXIII. tc. 19. §-a értelmében bűntetté minősül, valamint kiterjed az 1913: XXXIV. tc. 3. §-a alá eső lázítás esetére is. (Kúria 1928 márc. 21. B I. 5923/1927. sz.) Indokuk: A vádlott ellen az eljárás 1., a Btk. 172. §. 21 bekezdése alá eső s az 1912: LXIII. tc. 19. §-a szerint minősülő izgatás bűntette cs 2., az 1913: XXXIV. tc. 3. §-a alá eső lázítás miatt van folyamatban. Mindkét cselekmény az 1928 márc. 1-én kelt legfelsőbb elhatározás I. 3. pontja alá esik. Bár ebben a pontban sem az osztály elleni izgatás (Btk. Í72. §. 2. bekezdés), sem a királyság intézménye elleni izgatás, illetve ez intézménynek politikai célzattal való megtámadása (1913: XXXIV. tc. 3. §.) kifejezetten megemlítve nincs,— mégis az ezen pontban zárójel között a Btk. VI. fejezetére történő utalásból nyilvánvaló, hogy a kegyelmi elhatározás a Btk. VI. fejezete alá tartozó valamennyi bűncselekményre kivétel nélkül kiterjed, tehát kétségkívül kiterjed a Btk. 172. §. második bekezdése alá eső cselekményre is, még pedig tekintet nélkül arra, hogy ez az 1912: LXIII. tc. 19. §-a értelmében bűntetté minősül. Ami az 1913: XXXIV. tc. 3. §-a alá eső cselekményt illeti, ez azért esik az említett közkegyelem alá, mert az a §. — a törvény 1. §-ából kilűnőleg — tulajdonképpen a Btk. 173. §-ának kiegészítése. Az 1913: XXXIV. tc. 1. §-ának azon rendelkezése folytán ugyanis, mely szerint az 1913: XXXIV. tc. 3. §-a a Btk. 173. §-a után új szakaszként iktatandó: az 1913: XXXIV. tc. 3. §-a a Btk. VI. fejezetének egyik §-a lett s mint ilyen az abban meghatározott cselekmény szintén kegyelem alá esik. Ez a megállapítás nem foglalja magában a legfelsőbb kegyelmi elhatározás kiterjesztő magyarázatát, aminthogy a kegyelem, mint kivételes kedvezmény, nem is tűr meg kiterjesztő magyarázatot, hanem ez a megállapítás felel meg egyrészről a kegyelmi elhatározás, másrészről az 1913: XXXIV. tc. 3. §-ának a Btk. 173. §-ához s illetve a Btk. VI. fejezetéhez való viszonya helyes értelmének. Mindezek szerint tehát a vádlott mindkét cselekménye kegyelem alá esik . . . 38. Gondatlanságért felel az, aki a saját cséplőgépjén a cséplési üzemet vezetvén, elmulasztotta.