Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

RKNDSZERES TARTALOMMUTATO. (Az első hasábban foglalt szám a jelen kötetben közölt határoza sorszámát jelöli. ) 1878: V. tcikk. A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. (Btk. ) ELSŐ RÉSZ. I. FEJEZET. Bevezető intézkedések. 2. §. 47. Ha a büntetendő cselekmény elkövetésétől az ítélethozasig terjedő időben olyan büntető teljesülési döntvény lép hatályba, amely az előzőleg hatályban volt valamely büntetőjogegységi vagy teljes-ülési döntvénynél szigorúbb rendelkezést tartalmaz, a cselekmény elbírálásánál az utóbb hozott teljes-ülési döntvényt kell alkalmazni II. FEJEZET. A törvény hatálya személyek tekintetében. 19. §. 27. A széksértési büntetés az önkormányzati hatóságot gyakorló szerv tanácskozásának rendjét és komolyságát akarja biztosítani a gyűlés tagjainak oly kifejezései ellen, amelyek akár közvetlenül a tanács méltóságát, akár a gyűlés egyes tagjait sértik; amennyiben azonban a széksértés a gyűlés valamelyik tagjával szemben egyúttal becsületsértés tényálladéki elemeit is kimeríti, e miatt külön még bűnvádi eljárásnak is van helye. A törvényhatósági közgyűlés tagjait * meneteimi jog nem illeti meg V. FEJEZET. A részesség. 69. §. 19. Csak az felbujtó, aki döntő hatást gyakorol a bűncselekmény elkövetésének elhatározására. Nem lehet felbujtani azt, akiben már kialakult az ölésnek tettrekész elhatározása. Aki maga is akarta azt, hogy a fia az ő férjét megölje s tudta is azt. hogy a fia meg fogja, ölni az atyját és e tudata*