Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

Büntetőjogi Döntvénytár. tával állapította meg, hogy a Btk. 315. §. 2. büntetési tételében említett «valaki» alatt nem a tettesek vagy részesek, hanem csak az ezeken kívüli személyek érthetők. A társtettes halála esetében tehát ez a törvényhely a részesekre alkalmazást nem nyerhet. . . 27. A széksértési büntetés az önkormányzati hatóságot gyakorló szerv tanácskozásának rendjét és komolyságát akarja biztosítani a gyűlés tagjainak oly kifejezései ellen, amelyek akár közvetlenül a tanács méltóságát, akár a gyűlés egyes tagjait sértik ; amennyiben azonban a széksértés a gyűlés valamelyik tagjával szemben egyúttal becsületsértés tényálladéki elemeit is kimeríti, e miatt külön még bűnvádi eljárásnak is van helye. A törvényhatósági közgyűlés tagjait mentelmi jog nem illeti meg. (Kúria 1928 jan. 27. B I. 343/1928. sz.) Indokok : ... A kir. törvényszék mint fellebbviteli bíróság ítéletének indokolása szerint «a törvényhatósági bizottság reáruházott széleskörű önkormányzati hatóságát a közgyűlésen gyakorolván, e hatáskör helyes betölthetésének nélkülözhetetlen föltétele az, hogy a bizottság tagjai a közgyűlésen a szólásszabadság teljes uralmával bírjanak s e minőségükben tett kijelentéseikért büntetőjogi felelősségre vonhatók ne legyenek.)) Ennek az álláspontnak a helyességét bizonyítja — a kir. törvényszék felfogása szerint — 1872: .XXXVI. tc. 64. §-a, amely akként rendelkezik, hogy «aki a tanácskozás méltóságát vagy a gyűlés egyes tagjait sértő kifejezéssel él és azt rögtön vissza nem vonja: széksértési kereset alá vonható s a gyűlés által a fellebbezés kizárásával 100 forintig terjedhető s közigazgatási úton behajtható bírságra büntethető, fennmaradván a büntetőtörvények súlya alá eső bűntényekre nézve a rendes megtorlás joga.» A kir. törvényszék álláspontja szerint e rendelkezésnek helyes értelme csak az lehet, hogy a törvényhatósági bizottsági tagnak csupán a széksértési kereset körén túlmenő bűncselekményeire tartotta fenn a rendes bűnvádi megtorlás jogát. Ellenkező magvarázat mellett a törvényhatósági bizottsági tagnak kevesebb joga és szólásszabadsága volna, mint az állam bármely más polgárának, mert a közgyűlésen elhangzott kijelentéseiért széksértési büntetéssel és ezenfelül a büntető bíróság által való felelősségrevonással is sújtható volna, ami pedig a törvényhozásnak nem lehetett célzata.