Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

XVI Tartalommutató. mint a valónak bizonyult tény diífamáló volta. — II. A büntetőbíróság semmiféle társadalmi fórum (p. o. kaszinó választmány) határozatát nem ismerheti el olyan döntő hatályúnak, hogy abból magából feltétlenül valakinek er-v kölcsi megsemmisülésére szabadna következtetni. Kaszinó; választmánynak kizáró határozata önmagában nem oly bizonyíték, amelyre csak egyszerűen utalni kell. amidőn valakire az erkölcsi megsemmisülés bélyegét akarják rásütni . . 60. I. A tanuk által vallomásaikban tett nyilatkozatok tekintetében a Bv. 17. íj-ának sem 1.. sem 2. bekezdése nem alkalmazható. — II. Ha a tanú a kihallgató hatóság perrendszerű kérdéseire adja elő közvetlen észleletén alapuló tudomását és nem lépte túl a kötelességszerű feleletadás keretét, akkor rágalmazás vagy becsületsértés címén el nem ítélhető. A Bv. értelmében — de a 17. §. kikapcsolásával — akkor tartozik a tanú felelősséggel, ha a kötelességszerű feleletadás keretén túl az ügyfeleket rágalmazó tényállításokat tesz vagy sértő kifejezéseket használ. Ha pedig a feleletadás keretén belül hamis vallomást tesz s ez az ügy lényegére vonatkozik, ezért a Btk. 213. és köv. §-ai értelmében felel . . . 51. A Bv. IS. !j-a nemcsak azokban az esetekben alkalmazható, amelyekben a sértett a vádlottal szemben tanúsít jogellenes, kihívó vagy botránytkeltő magatartást, hanem olyankor is, amikor a sértett viselkedése mással szemben vagy egyáltalában önmagában véve jogellenes, kihívó vagy botránytkeltő és ezen mivoltánál fogva adott okot a becsület- ' sértés elkövetésére 50. A Bv. 24. §-a nem az erkölcsi és tudományos hitelt, hanem a gazdasági vagyoneélt szolgáló hitelt és hitelképességet és az ahhoz fűződő érdeket kívánja védelemben részesíteni, míg az egyén általános — társadalmi vagy tudományos — értékét veszélyeztető támadások ellen a Bv.-nek a rágalmazásról és becsületsértésről szóló rendelkezései vannak hivatva védelmet nyújtani 7!). A rágalmazás a sértett erkölcsi egyéniségét támadja meg, a hitéirontás a sértett vagyonjogát fenyegeti; oly esetben, mikor ugyanazon nyilatkozattal, ugyanazon sértettel szemben követte el a vádlott a két különálló jogsértést, anyagi halmazatot kell megállapítani 54. A bűnösség szempontjából közömbös, hogy a cég. amelynek sérelmére a hitelrontást elkövették, a vádbeli cselekmény elkövetése után az elsőfokú ítélet hozatalakor már megszűnt volt 55. A Btk. 24. §-ában meghatározott vétség befejezettségéhez a sértett hitelének tényleges megvonása vagy valamely kár tényleges bekövetkezése nem kívántatik; a törvény a sértett iránti bizalom megsértésének már konkrét veszélyét is bünteti 5. I. Hitelrontás és rágalmazás esetében más-más tettről és más-más jogtárgyak sérelméről van szó. Ha a sértett hitelrontás miatt tett magánindítványt, a rágalmazás üldözését azonban nem kívánta, rágalmazást nem lehet megállapítani