Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

XIV Tartalommutató. jelenti a lap terjedelméhez, képest annak első harmadai vagy első negyedét. A rendes nyomás kifejezés pedig nem jelenti a lap első oldalán levő nyomásnak módját, tehát az az ú. n. ciceró betűk használatát, hanem általában minden nem túl apró és nehezen olvasható nyomást 150 57. Ha a lap, amelyben a rágalmazó közlemény megjelent, időközben megszűnt, akkor is csupán egyetlen időszaki lapban való közzétételt kell elrendelni 85 80. A rágalmazás miatt elítéltnek jóhiszeműsége mérséklőén befolyásolja a nem vagyoni kár címén megítélt elégtétel összegét 118 7 I. V. A vagyoni elégtétel kérdésében a kir. kincstár csupán a vádlottat megillető jogkörben élhet semmiségi panasszal. 102 1914: XL. tcikk. A hatóság büntetőjogi védelméről. (Hv. ) 97. L. A Hv. 1. §-ában megállapított védelem a hatóság ideiglenesen alkalmazott közegét is megilleti. — II. A Hv. 5. §-a a hatóság közege részére a 4. §-ban biztosított védelmet olyanokra is kiterjeszti, akik ebben—a közeg elnevezés közjogi értelme szerint — különben nem részesülnének, akik azonban államigazgatási tennivalót pótló feladatot töltenek be 132 85. Azokat, akiket a községi jegyző szabályszerűen tűzoltói közszolgálatra kirendelt, a Hv. 5. §-a szerint úgy kell tekinteni, mintha hatóság közegei volnának 122 96. A szolgálatban nem levő csendőr — egyenruhában — hivatásából kifolyó minden cselekményében hivatalos teendőt végez 132 31. á Hv. 6. §-ában meghatározott minősítés alapja az. hogy a felfegyverezettség az erőszakosság jellegélj és ezzel a félemlítő hatás folytán a sértett helyzetét súlyosbítja. Nem kelléke e minősítésnek, hogy a tettes a fegyvert a támadás céljából jó eleve vette légyen magához. Kizárva e minősítés csak akkor van, ha a tettesnél a bűncselekmény elkövetésekor van ugyan fegyver, de ő azt nem az erőszak alkalmazása végett vette magához és azt ily célból nem is használja. Ha azonban a tettes a véletlenül nála levő fegyvert, bár csak közvetlenül, az erőszak megkezdése előtt, de azért, hogy azt az erőszaknál vagy a fenyegetésnél eszközül használja, előveszi és az így elővett fegyvert az erőszak kifejtésénél mint eszközt valóban célzatosan használja is. meg kell állapítani a minősítést. Orvvadászok által elkövetett hatóság elleni erőszak Hl 1914: XLI. tcikk. A becsület védelméről. (Bv. ) 1. 1. Beszédből kiragadott valamely kijelentés értelmezésénél nem kizárólag a használt és vád tárgyává tett szavak betűszerinti értelme a döntő, hanem figyelembeveendő az is. hogy e kijelentés mily tartalmú beszéd keretében és azzal mily összefüggésben, továbbá hogy mily célzatossággal tétetett. — II. Kollektív egységnek, társaságnak vagy közületnek erkölcsi értéke — mint a megbecsülésnek az alapja az egységben foglalt egyes személyek egyéni