Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

Büntetőjogi Döntvénytár. helyzetbe. Akit ugyanis égető szükséglete — akármi okozta is azt — hitelre, avagy hitelhosszabbításra késztet még akkor is. ha a szolgáltatásért azzal szembeötlő aránytalanságban álló ellenszolgáltatást kell teljesítenie, az szorult helyzetben van. Az uzsorás-feltételeknek pedig akkor kell fennforogniok, amikor a hitelező hitelez vagy fizetési halasztást ad; következésképpen a helyzet szorultságának elbírálásánál sem egy korábbi, avagy későbbi, hanem éppen csak az az időpont az irányadó, amikor a hitelezés vagy hitelhosszabbílás történt. A sértettnél a ((szorultság)) fogalmát betöltő nehéz helyzet akkor állt be, amikor részére a saját adósai, akiknek fizetési képességére és készségére számított, nem fizettek és ez okból fizetési kötelezettségének eleget tenni ő sem tudott; közömbös lévén, hogy ezt a helyzetet a saját hibája is előidézte-e annálfogva, mert túlzott mérvű számítással vásárolt. A vádlott pedig a sértettnek ekkor, tehát szorult helyzetében adott fizetési halasztást ; ami előtte nemcsak abból, hogy sértett a fizetési ígéretének eleget tenni ismételten nem tudott, hanem abból is nyilvánvaló volt, hogy sérteti a hitelmeghosszabbítás súlyos kikötéseibe belement, még ha ezeket ő maga ajánlotta volna is fel. A törvényben használt «enged» szó helyes értelme szerint ugyanis elég, ha a hitelező az adós által ígért vagyoni előnyt elfogadja. E helyzetnek tudata pedig, a dolog természete szerint, magában foglalja a hitelezőnek azt az akaratát is, hogy abból őt meg nem illető vagyoni előnyhöz jusson, ami megfelel a tényálladékhoz megkívánt ((felhasználás)) fogalmának. Amikor tehát a vádlott a kötelezettségének eleget tenni nem tudó és így szorult helyzetben levő sértettnek ezt a helyzetét ismerve és azt felhasználva csak úgy adott fizetési halasztási, ha a valósággal hitelezettnél jobb minőségűt szolgállat vissza és utána havonta 4%, illetőleg 6% kamatot fizet: akkor a vádlott cselekménye megállapítja az 1883: XXV. tc. 1. §-ába ütköző vétség tényálladékát. Ehhez képest a kir. Kúria mindkél alsóbbfokú bíróság ítéletét megsemmisítette, a vádlottat bűnösnek mondta ki. = Szorult helyzet: BDtár V. 8., V. t(iG.; EJT LXX. 268. 104. A Bv. a becsület védelmét nem teszi függővé a sértettnek bizonyos korától. Öt éves gyermekre, nem jogosított egyén részéről nyilvánosan történő megfenyítése, feltétlenül megszégyenítő. (Kúria JEII 1928 okt. 5. B II. 5991/1928. sz.) Indokok: .. .A kir. törvényszék lényként állapította meg, hogy a vádlott három éves kis fiát kővel arcul dobták, ezt köve-